Ha nem támaszkodhat a Wagnerre a közép-afrikai diktátor, tanácsadója szerint jön Beethoven és Mozart

Fura egybeesés, hogy a Wagner orosz zsoldosalakulatot vezető Jevgenyij Prigozsin lázadásának bukása után pár nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt pénteken egyhangúan úgy döntött, véget vet a békefenntartó küldetésének Maliban. Az egy évtizeden át létezett misszió (MINUSMA) folyamatos feszültségben volt a bamakói kormánnyal, de a 2021-es puccsal hatalomra jutott junta viszonya már annyira megromlott a kéksisakosokkal, hogy Assimi Goita katonai vezető a hatalomátvétele után szinte nyomban leigazolta a Wagnert. Így a franciák terrorellenes hadműveletének lezárása után az ENSZ 13 ezer fős ereje is távozik ez év végéig. Az USA az orosz zsoldoscsoportot vádolta a békefenntartók kiebrudalásával.

Lavrov: A Wagner folytatja Afrikában

Az orosz külügyminiszter, aki interjút adott az RT orosz hírcsatornának, megerősítette, hogy a Wagner zsoldoshadsereg „a jövőben is kiképző tevékenységet folytat Afrikában." Pedig a kontinensen vannak, akik szívesen megszabadulnának már a csoporttól.

A katonai junta azt várta volna a békefenntartóktól, hogy felvegyék a harcot a 2012-ben kezdődött dzsihádista lázadással, de az egységnek a polgári lakosság védelme volt a feladata.

Mintha el lett volna átkozva a MINUSMA, amelyet az ENSZ legvéresebb békemissziójának tartanak a háromszáz fő feletti embervesztesége miatt.

Szakértők szerint bizonytalan, hogy az országban lévő és 2021 óta a mali kormány az általa több mint kétszázmillió dollárral támogatott Wagner-csoport 1000–1500 fegyveresével képes lesz-e megállítani a militánsokat. Veszélybe kerülhet a korábban a Szaharában Azawad néven független államért harcoló északi tuareg szeparatistákkal 2015-ben kötött megállapodás is, miszerint a sivatagi nép megelégedett egy Malin belüli önkormányzattal.