Berzenkednek a biztosítók, hogy Kelet-Magyarország aszályos vidékein ugyanazokra a növényi kultúrákra kössenek szerződéseket, amelyek tavaly megégtek a hőségben. Ha a természet nem tanítja meg a gazdákat, mit ültessenek, a biztosítók megteszik.
Aki nem ért a szóból, az majd ért a pénztárcájából – az idén nagyjából ezt az elvet követik a biztosítótársaságok, amelyek 2022-ben régóta nem látott veszteséget könyveltek el az agrártermelőkkel kötött szerződéseiken. Míg egy átlagos évben a gazdák által befizetett díjaknak nagyjából a fele a biztosítók zsebében marad, tavaly a dupláját kellett kifizetniük, mint amennyi befolyt az agrárbiztosításokból. Erre persze a korábbi évek nyeresége alapján még bőven volt fedezetük, ám ha a klímakutatók előrejelzéseit figyelembe veszik, nem aludhatnak túlságosan nyugodtan. Ennek jeleként díjemelések jönnek, ami értelemszerűen az élelmiszerárak remélt csökkenésének sem kedvez.
Technológia lenne, pénz és szaktudás nincs az aszálykárok kivédésére
Egyre népszerűbbek az agrárkütyük, a kérdés csak az, hányan tudják használni.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
