Szent István választását látszik meghazudtolni Orbán Viktor barátkozása a Kelet diktátoraival
5 perc
2023.09.04. 11:10
Magyarország ezer éve a Nyugatot választotta, s ez a Szent István-i elhatározás minden nehézség dacára jó döntésnek bizonyult. A kormánypártok politikusai azonban felélesztik azt a zsákutcába vezető gondolkodást, amelynek szimbolikus alakja az István ellen lázadó Koppány.
Kelet és Nyugat közt nem lehet lavírozni, választani kell – ezt ismerte fel már ezer éve Szent István. A Nyugat választása abban a korban egyet jelentett a csatlakozással a római pápa által vezetett, nyugati típusú keresztény egyházhoz. István, illetve már apja, Géza elhatározása bizonyos szempontból kényszerpályán mozgott, hiszen a magyar fejedelemség addigi politikája fenntarthatatlanná vált. A 955-ös augsburgi csata elvesztése lehetetlenné tette a további nyugati kalandozásokat, a 970-es évektől pedig ez a Bizánci Birodalom irányába sem folytatódhatott. A törzsi állam a korábbi példákból, főleg az avarok sorsából ítélve nem tudott volna ellenállni a szomszédos nagyhatalmak, a Német Királyság (és 962 után a Német-római Császárság), illetve a Bizánci Birodalom nyomásának.
Géza, majd István fejedelmi területei főleg a Dunántúlra, illetve Észak-Magyarország nyugati felére estek. Állandó kapcsolatban voltak a lombard és a bajor vidékek uraival, ismerték azok államait és a keresztény vallást is. Egyes híradások szerint a kalandozó magyarok közül többeket megkereszteltek útjuk során. A fejedelmi területek elhelyezkedéséből adódóan is a nyugati orientáció tűnt a legmegfelelőbbnek, s első körben onnan érkeztek térítő papok Géza udvarába.
A fennmaradt, roppant kevés írásos tanúbizonyság szerint az ő számára a kereszténység felvétele még politikai eszköznek tűnt, amellyel országát a keresztény államok felé tudja közelíteni. A kereszténységet akár erőszakkal is hajlandó volt terjeszteni, ám maga továbbra is pogány szokásoknak hódolt. Fiára, Istvánra ez már nem volt jellemző, a keresztelése után őszinte hite kitűnik a fennmaradt dokumentumokból, mindenekelőtt fiához, Imre herceghez intézett intelmeiből.
