Dezső András: Ami kimaradt Rogán „szuper-titkosszolgálatának” szenzációs jelentéséből
A Rogán Antal irányítása alatt álló Nemzeti Információs Központ zseniálisan húzza elő a kalapból az embercsempészeket irányító tálib titkosszolgálatot azért, hogy az illegális migráció nemzetbiztonsági vetületét bemutassa. Csakhogy miközben az ehhez hasonló, újságcikkekből összeollózott titkosszolgálati jelentések készülnek, Magyarország azzal a Szerbiával csereberél államtitkokat, amelynek a rendőrsége és politikai elitje szorosan összefonódott a szervezett bűnözéssel, a rendőrsége a csempészekkel. Olyannyira súlyos a helyzet, hogy a szerb hírszerzés minap lemondott vezetőjét az amerikaiak a nyáron szankciós listára is tették. Vélemény.
A tálib titkosszolgálat által irányított embercsempészbandák a szerb-magyar határon, a terrorista Haqqani-hálózat ténykedése - a Nemzeti Információs Központ (NIK) nyilvánosságra hozott jelentésében bőven találni olyan információmorzsákat, amelyekkel hátborzongatóvá lehet tenni az illegális migráció okozta veszélyt. A Rogán Antal propagandaminiszter irányítása alatt álló NIK ezúttal sem hazudtolta meg magát, hozta azt a kötelezőt, amit a politikai vezetés elvár tőle: egy olyan dokumentumot sikerült összeállítania, amelyet titkosszolgálati jelentésnek nevezni minimum túlzás.
Persze mindegy is, minek nevezzük azt az eredetileg „Bizalmas” minősítéssel ellátott, október 25-i keltezésű dokumentumot, amelynek a nagy részét néhány nappal később a titokgazda – nyilvánvalóan kormányzati utasításra – feloldja a titkosítás alól, a kormány pedig világgá kürtöli. Ezen természetesen nincs mit csodálkozni, a NIK funkciója nagyjából kimerül ebben: az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a „szuper-titkosszolgálat” szerepe annyi, hogy a Fidesz politikai agendájában szereplő történeteket nemzetbiztonsági papírba csomagolja, ezzel is érzékeltetve, mennyire komoly a helyzet. A politikai cél érthető: demonstrálni, micsoda veszély leselkedik Magyarországra és Európára, mekkora nyomás nehezedik a déli határszakaszra, érzékeltetni, hogy itt bizony nem babra megy a játék, a tálibok már karnyújtásnyira, a spájzban vannak.
Az illegális migráció valóban nemzetbiztonsági kérdés is, ez vitathatatlan. Ahogy a Haqqani-hálózat sem kiscserkészekből áll: egy olyan terrorista szervezet, amely Afganisztán délkeleti régiójában és Pakisztán északnyugati, szövetségi igazgatású törzsi területein tevékenykedik. A Trump-adminisztráció 2018 januárjában felfüggesztette a Pakisztánnak nyújtott katonai támogatást, mert Washingtonban úgy ítélték meg, hogy a több terrorakcióért felelős hálózat ellen a pakisztániak nem lépnek fel kell mértékben.
Káros lenne elbagatellizálni az illegális migrációt, merthogy nagyon is létező jelenségről van szó, amelynek valóban van nemzetbiztonsági vetülete: határokon átnyúló szervezett bűnözői csoportok, a bűnözőkkel kooperáló titkosszolgálatok és rendőrségek, a politikai játszmájukban a migrációt kihasználó ellenérdekelt államok éppúgy fontos szereplői ennek a történetnek, mint a szerb-magyar határnál már gépkarabéllyal felszerelt embercsempészek vagy a csempészútvonalak előnyeit kihasználó terroristák.