Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán–orosz határ orosz oldalán lévő Belgorodba tartósan beköltözött a háború. Az ukrán hadsereg két hete folyamatosan drónokkal, rakétákkal és tüzérséggel lövi az Ukrajnát támadó orosz erők egyik fontos logisztikai központjának számító várost és környékét. Emiatt Belgorodban meghosszabbították a téli iskolai szünetet, lemondták az ortodox karácsony alkalmával tervezett ünnepségeket és miséket, és sorra evakuálják azokat a civileket, akik már nem akarnak az ostromlott városban maradni.
A Belgorod elleni akciók stratégiai fontosságánál még nagyobb azok szimbolikus jelentősége. Amikor ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök közel két évvel ezelőtt elindította a háromnaposra tervezett ukrajnai inváziót, azt sugallta honfitársainak, hogy a „különleges katonai műveletet” szinte észre sem fogják venni az országban. Ez azonban egyre kevésbé van így, a hivatalos médiumokban nem túl részletesen tárgyalt belgorodi fejlemények mellett az is mind komolyabb hullámokat vet, hogy Oroszország halottakban és súlyos sebesültekben már több százezer katonát vesztett. Miután pedig további százezrek harcolnak a frontokon, a munkaerőhiány jelei is gyorsan szaporodnak.
