Orbán svéd játszmája: sok hűhó Putyinért

A Svédország NATO-csatlakozása körüli diplomáciai játszma utolsó epizódjaként is értelmezhető, hogy egy nappal a svéd miniszterelnök budapesti látogatása előtt David Pressman amerikai nagykövet Szentesre utazott megnézni az amerikai és magyar különleges műveleti erők amerikai vezetésű gyakorlatát.

Noha a magyar parlament várhatóan csak hétfőn fogja ratifikálni a svédek csatlakozását, Szentesen az amerikai nagykövet már harminckettedik tagként üdvözölte a svédeket a NATO-ban, nem felejtve el mindehhez hozzátenni, hogy az új belépő még erősebbé és biztonságosabbá teszi Magyarországot és valamennyi szövetségesét.

Néhány nappal korábban még nem ennyire nyugodt és barátságos hangot ütött meg az Egyesült Államok, amikor csak azért Budapestre utazott egy szenátorokból álló kétpárti delegáció, hogy jelezzék, mennyire fontos lenne, ha Magyarország többé nem akadékoskodna, és február 26-án a parlament igenis áldását adná a csatlakozásra. (Közben előző nap Orbán az évértékelőn bemondta, hogy hamarosan megszavazza a ratifikációt a parlament.)

Orbán Viktor 49 kilométer per órás beszéde

2023, és pláne az elmúlt pár hét levette a miniszterelnök kocsijáról a lézerblokkolót: nincs több száguldozás, legalábbis következmények nélkül biztosan nem, mert végre nemcsak a világ, hanem az ország összes állampolgára is figyel. Orbán Viktor ennek megfelelően az évértékelő beszédében kínosan odafigyelt, hogy pont annyira legyen önmaga, amennyire azt a körülmények engedik.

Orbán Viktor ugyan az elmúlt időszakban úgy kommunikált, mintha a csatlakozás ratifikálása nem az ő döntésén, hanem a parlamenten, azon belül is a Fidesz-frakción múlna, a világon nem volt olyan diplomata, aki ezt egy pillanatig is elhitte. Az érintettek, beleértve az amerikaiakat és a svédeket is, pontosan tudták, hogy a döntés a kormányfő kezében van, ahogy az időhúzás is az ő döntése volt.