Itt az ideje pisztáciára cserélni a kajszit a kertben? És tényleg íztelenebbek a mostani gyümölcsök?

A magyar gyümölcsösöket letaroló akár -9 °C-os tavaszi fagyok, a klasszikus gyümölcstermesztő vidékeink elsivatagosodásával számító klíma-előrejelzések és a Villányi-hegység déli lejtőin vagy a Káli-medencében megjelent első olajfa-, pisztácia- és gránátalma-ültetvények láttán sokan már most siratják itthon a meggy-, cseresznye- és kajszibarackfákat. A szakértők egy része szerint azonban

a magyar fajtanemesítés helyzete legalább annyit ront a kilátásokon, mint maga a klímaváltozás.

A piaci igények miatt a magyar klasszikusokat ugyanis úgy szorították ki mediterrán kajszifák és korai fajták a faiskolákban, hogy senki nem vizsgálta, azok mennyire bírják a magyar klímát, vagy itthon milyen termésre képesek.

Dr. Bordács Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának növénytani tanszékének adjunktusa szerint igazából nem az a kérdés, hogy lesz-e magyar Provence. Sokkal inkább az, hogy sikerül-e a szakmai iránymutatás alapján újjászervezni a gyümölcstermesztésünket, vagy elnyeli a kiszámíthatatlanság az ágazatot. A magyar nemesítés helyzete mellett arra voltunk kíváncsiak, mit érdemes inkább a következő szezonban beszerezni a magyar házikertbe: pisztáciát vagy kajszit?

Hiba volt a mediterrán fajtákhoz fordulni a magyar klasszikusok helyett?

Kajszifa vásárlásakor ma előbb botlunk olasz vagy francia nevekbe egy faiskolai árudában, mint olyan klasszikusokba, mint a Pannónia, Ceglédi óriás vagy a Gönci magyar kajszi. A cserét a legtöbbször üzleti érdek motiválta, hiszen a mediterrán fajták már korán, júniusra nagy, mutatós termést hoznak, most már akár rendhagyó piros színben is. Ezzel szemben a magyar kajszik csak júliusra, augusztus elejére érnek be, amikor az újdonság varázsa, ezzel a magasabb felvásárlási ár is oda.

Jónevű faiskolából választva a kerttulajdonosok zöme azt gondolná, hogy a fajta, amit vásárolt, biztosan szép termést hoz a magyar kertekben. A valóság ezzel szemben az, hogy ezeknél a legtöbb esetben senki sem vizsgálta itthon se a termeszthetőségüket, se az azokkal elérhető terméseredményeket.