Európának fegyverkeznie kell és a gazdasága sem muzsikál jól, így háttérbe szorul, hogy élhető világot hagyjunk az utódokra
Jól teszi az EU, ha odafigyel arra, mi történik Németországban a beszállítói láncokról szóló törvény kapcsán, ugyanis a német cégek és a szövetségi kormány hozzáállása alapjaiban határozhatja meg, mi lesz a hasonló uniós jogszabály sorsa.
A 2023 eleje óta hatályos német beszállítói törvény (Lieferkettengesetz) arra kötelezi a – bizonyos méret feletti – vállalatokat, hogy betartsák, valamint a partnereikkel is világszerte betartassák a szociális, emberi jogi és környezeti előírásokat. A cél az, hogy javítsák a munkavállalók helyzetét a globális Dél szegényebb országaiban. A jogszabály hatálya alá tartozó cégek köre folyamatosan bővül: 2023-tól a háromezer főnél több alkalmazottal működő vállalatokra, tavaly óta pedig már minden ezerfősnél nagyobb cégre érvényes. A törvény kiköti, hogy amennyiben az ismert visszaéléseket nem szüntetik meg, az ellenőrzésért felelős Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatal (BAFA) pénzbírságot is kiszabhat.
Egy 2025 elején készült tanulmány szerint a megkérdezett német vállalkozások 51 százaléka úgy véli, hogy a törvény valóban elősegíti a fenntarthatóságot az ellátási láncban. A leggyakrabban említett pozitív hatások közé tartozik a megnövekedett átláthatóság (79 százalék), a kockázatok megelőzése (68 százalék) és a fenntarthatósági célok könnyebb elérése – olvasható a müncheni székhelyű Integrity Next felmérésében.
A megkérdezett vállalatok 81 százaléka megfelel a követelményeknek – közülük nem kevesen önként, mivel a felmérésben szereplő cégek harmadát közvetlenül nem érinti a jogszabály –, főként azért, hogy felkészülhessenek a hasonló tárgyú uniós direktíva, a CSDDD követelményeire (ezt a válaszadók 71 százaléka nevezte meg fő motivációként).