Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Két éve rohanta le Oroszország Ukrajnát, a nyugati államok pedig rögtön a megtámadott fél segítségére siettek. Kijev támogatására rengeteg pénz ment el, de az újabb összegekről való megállapodást a legfontosabb donorok újabban belpolitikai játszmává rohasztják le. Ez meg is mutatkozik a háború alakulásában: az, hogy a tavaly tavaszi ukrán ellentámadásból végül semmi sem lett, illetve az, hogy a honvédő csapatok február közepén végül feladni kényszerültek Avgyijivkát, nem kis mértékben a szövetségesek késlekedésén múlt.
Ukrán szempontból a jövő borús. Bár az Európai Unió Orbán Viktor kezdeti gáncsoskodása után február elsején végül megegyezett az újabb, 50 milliárd eurós csomagról, de ezt négy év alatt fizetik csak ki, és az összeg túlnyomó része nem konkrét fegyveres segítségnyújtásra megy el. Az USA pedig ugyan a következő körben is rengeteg katonai segítséget nyújtana, de a republikánusok ellenkezése miatt egyelőre nincs megegyezés a következő, 60 milliárd dolláros támogatásról.
A folytatás tehát bizonytalan. A továbbiakban arra tekintünk vissza, ami már biztos: összeszedjük, mennyi támogatást vállaltak az elmúlt két évben Kijev szövetségesei, és azt is, hogy mindebből mennyi valósult meg.
Mennyi pénz ment eddig?
