Lutz C. Kleveman történész: Ahogy a németek és a franciák, az ukránok és a lengyelek is megbékélhetnek
6 perc
2024.02.26. 16:00
Az agresszív nacionalizmus felelős azért, hogy számos város, így a nyugat-ukrajnai Lviv is elvesztette multikulturális jellegét – mondta a HVG-nek Lutz C. Kleveman, a Lemberg, Európa elfeledett közepe című könyv szerzője. A német történész szerint az orosz agresszió miatt kiengesztelődhet egymással az ukrán és a lengyel nemzet.
HVG: A Magyarországon leginkább német elnevezéssel Lembergként emlegetett Lviv egykor soknemzetiségű város volt, ám mára etnikailag homogén településsé vált. Mi vezetett a színesség eltűnéséhez?
A galíciai város 1914 és 1944 között nyolcszor cserélt gazdát, a lengyelek Lwównak, az oroszok Lvovnak, a magyarok Lembergnek hívták, most ukránul Lviv.
Lutz C. Kleveman: Lviv valóban multikulturális és kozmopolita város volt, mielőtt a múlt század harmincas és negyvenes éveiben mindez eltűnt volna. Sok lengyel és ukrán élt a városban, de a 250 ezer lakos közül százezer zsidó volt. Lvivet a keleti zsidóság központjának tekintették, a várost Európa Jeruzsálemeként is emlegették, mivel három érsek, egy katolikus, egy keleti ortodox és egy örmény is élt a városban. Már a húszas években elkezdődött a leépülés, amikor a Habsburg Birodalmat felzabálta a nacionalizmus.
Az agresszív nacionalizmus felszámolja ugyanis azt a közös alapot, amire épülhet a különböző nemzeti közösségek együttélése, nehéz együttműködni olyanokkal, akik jobbnak és értékesebbnek tartják magukat a más nemzetekhez tartozóknál. Persze az igazi pusztulást a harmincas és negyvenes évek hozták, amikor a zsidó lakosságot kiirtották, az ukránok és a lengyelek nagy részét pedig deportálták. Ekkor Lviv elvesztette különleges szellemiségét, és megszűnt létezni az ukránok, a lengyelek és a zsidók sokszor egymásnak is ellentmondó kollektív memóriájában élő városként.
HVG: A Szovjetunió idején sok orosz is beköltözött a városba.