Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart

Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.

  • Révész Sándor Révész Sándor
Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart

Id. Thomas Mann és félig brazil származású felesége, Julia da Silva-Bruhns nászából öt írót nyert a német és a világirodalom. Két gyermekük, Heinrich és Thomas, három – Thomastól való – unokájuk, Erika, Klaus és Golo lett ismert szépíróként (plusz Elisabeth köz- és szakíróként, Michael irodalomtudósként). A Ronda tanár úrtól (Heinrich) a Mefisztóig (Klaus) jó néhány fontos mű fűződik Thomas Mann rokonainak a nevéhez.

A Mann család Lübeckben élt és nagyon jól élt. Itt született és itt gyerekeskedett Thomas és Heinrich. Ebben a tehetős Hansa-kikötővárosban munkálkodott terménykereskedőként és városi pénzügyminiszterként az apjuk.

Thomas Mann és testvére, Heinrich ( ő áll ) 1905 körül
AFP / Austrian Archives / IMAGNO / APA-PictureDesk via AFP

Thomas lusta diák volt, az iskolai tananyag nemigen érdekelte. Tanulás helyett inkább olvasott és írt. Már 14 éves korában „lírikus-dramatikus költőként” írta alá a levelét.

16 éves volt, amikor apját elvitte a rák. Id. Thomas Mann úgy végrendelkezett, hogy örökösei adják el a családi vállalatot, a házat, és annak kamataiból éljenek. Ezt tették.

Thomas már 18 éves korában publikált a Der Frühlingsturm című újságban, de az érettségiig nem jutott el. 19 évesen éretlenül hagyta ott a gimnáziumot, és a családja után költözött Münchenbe.

Gyámja ráparancsolt, hogy válasszon valamilyen rendes, polgári foglalkozást. Egy biztosítótársaság irodájában ölte az unalom. Nem bírta sokáig. Beiratkozott a Müncheni Műszaki Főiskolára, de ott is csak lézengett.

21 évesen elérte a nagykorúságot, szép havi jövedelme lett az apai vagyonból. Akkor otthagyta a főiskolát is, és úgy döntött, főfoglalkozású író lesz.

Heinrich kiadott egy lapot Das Zwanzigste Jahrhundert – Blätter für die deutsche Art und Wohlfahrt (A 20. század – Lapok a német művészetért és jólétért) címmel. Ebbe az öccse is beledolgozott. Népies – völkisch – lapocska volt ez, antiszemita stichhel. A Mann testvérek nem nagyon emlegették pályájuknak ezt az epizódját. Nem voltak büszkék rá.

A két testvér együtt fedezte fel Rómát. Thomas itt kezdte írni első regényét, A Buddenbrook házat.

Ez a regény egy képzelt család, az erejét vesztő patrícius-polgárság hanyatlástörténete, amelybe sok személy, esemény, történet beépült, amelyet az író Lübeck életéből ismert. Az 1901-ben kiadott regényt Lübeckben úgy olvasták, hogy igyekeztek valós személyekkel azonosítani a regény szereplőit. Egy lübecki könyvkereskedő úgy lendítette fel a forgalmát, hogy „dekódoló listát” is adott a regényhez.

Thomas Mann fiatal fiúkhoz kötődő, homoszexuális vonzalmairól életében és életművéből is tudni lehetett, de az 1975-ben – kívánsága szerint csak születésének századik évfordulója után – kiadott naplójában ez már kendőzetlenül meg is jelenik.

Nem is voltak kapcsolatai nőkkel egészen 29 éves koráig, amikor megkérte Katharina (Katia) Pringsheim kezét. Mann a szabályos, polgári élet mellett döntött, amely heteroszexuális házasság keretében zajlik, és zajlott is, amire a házaspár hat, 1905 és 1919 között született gyermeke a bizonyság.

Nősülése után megsemmisítette annak a félkész regénynek a kéziratát, amely a Paul Ehrenberg festőművésszel folytatott szerelmi viszonyáról szólt.

1904-ben jelenik meg az első érdemi cikk Thomas Mannról a magyar sajtóban.

Képzeljünk el egy magyar nyelvű napilapot, amely a címlapján hoz tárcát egy ismeretlen német író regényéről, amely még nem is olvasható (és 1921-ig nem is lesz olvasható) magyarul (Budapesti Napló, 1904. március 16.)! Nem, ilyet ma már elképzelni sem tudunk.

A Buddenbrook család (a végleges magyar címet a könyv megjelenésekor kapta) recenziójának első fele a Budapesti Napló 1904. március 3-i számának címlapján
Arcanum

1912-ben Katiát tuberkulózisra utaló tünetekkel egy davosi szanatóriumba küldték az orvosai. A felesége révén ismerte meg Thomas Mann azt a szanatóriumi világot, amely A varázshegyben megjelenik. Már ekkor belekezdett a regénybe, de még az első világháború első időszakában félbehagyta, ami nagy szerencséje a világirodalomnak, mert a világháború végére az író világképe alaposan megváltozott. E változás nélkül A varázshegy nem is hasonlíthatna arra a regényre, amelyet ismerünk.