Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart
14 perc
2025.06.06. 16:07
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
Id. Thomas Mann és félig brazil származású felesége, Julia da Silva-Bruhns nászából öt írót nyert a német és a világirodalom. Két gyermekük, Heinrich és Thomas, három – Thomastól való – unokájuk, Erika, Klaus és Golo lett ismert szépíróként (plusz Elisabeth köz- és szakíróként, Michael irodalomtudósként). A Ronda tanár úrtól (Heinrich) a Mefisztóig (Klaus) jó néhány fontos mű fűződik Thomas Mann rokonainak a nevéhez.
A Mann család Lübeckben élt és nagyon jól élt. Itt született és itt gyerekeskedett Thomas és Heinrich. Ebben a tehetős Hansa-kikötővárosban munkálkodott terménykereskedőként és városi pénzügyminiszterként az apjuk.
Thomas lusta diák volt, az iskolai tananyag nemigen érdekelte. Tanulás helyett inkább olvasott és írt. Már 14 éves korában „lírikus-dramatikus költőként” írta alá a levelét.
16 éves volt, amikor apját elvitte a rák. Id. Thomas Mann úgy végrendelkezett, hogy örökösei adják el a családi vállalatot, a házat, és annak kamataiból éljenek. Ezt tették.
Thomas már 18 éves korában publikált a Der Frühlingsturm című újságban, de az érettségiig nem jutott el. 19 évesen éretlenül hagyta ott a gimnáziumot, és a családja után költözött Münchenbe.
Gyámja ráparancsolt, hogy válasszon valamilyen rendes, polgári foglalkozást. Egy biztosítótársaság irodájában ölte az unalom. Nem bírta sokáig. Beiratkozott a Müncheni Műszaki Főiskolára, de ott is csak lézengett.
21 évesen elérte a nagykorúságot, szép havi jövedelme lett az apai vagyonból. Akkor otthagyta a főiskolát is, és úgy döntött, főfoglalkozású író lesz.
Heinrich kiadott egy lapot Das Zwanzigste Jahrhundert – Blätter für die deutsche Art und Wohlfahrt (A 20. század – Lapok a német művészetért és jólétért) címmel. Ebbe az öccse is beledolgozott. Népies – völkisch – lapocska volt ez, antiszemita stichhel. A Mann testvérek nem nagyon emlegették pályájuknak ezt az epizódját. Nem voltak büszkék rá.
A két testvér együtt fedezte fel Rómát. Thomas itt kezdte írni első regényét, A Buddenbrook házat.
Ez a regény egy képzelt család, az erejét vesztő patrícius-polgárság hanyatlástörténete, amelybe sok személy, esemény, történet beépült, amelyet az író Lübeck életéből ismert. Az 1901-ben kiadott regényt Lübeckben úgy olvasták, hogy igyekeztek valós személyekkel azonosítani a regény szereplőit. Egy lübecki könyvkereskedő úgy lendítette fel a forgalmát, hogy „dekódoló listát” is adott a regényhez.
Thomas Mann fiatal fiúkhoz kötődő, homoszexuális vonzalmairól életében és életművéből is tudni lehetett, de az 1975-ben – kívánsága szerint csak születésének századik évfordulója után – kiadott naplójában ez már kendőzetlenül meg is jelenik.
Nem is voltak kapcsolatai nőkkel egészen 29 éves koráig, amikor megkérte Katharina (Katia) Pringsheim kezét. Mann a szabályos, polgári élet mellett döntött, amely heteroszexuális házasság keretében zajlik, és zajlott is, amire a házaspár hat, 1905 és 1919 között született gyermeke a bizonyság.
Nősülése után megsemmisítette annak a félkész regénynek a kéziratát, amely a Paul Ehrenberg festőművésszel folytatott szerelmi viszonyáról szólt.
1904-ben jelenik meg az első érdemi cikk Thomas Mannról a magyar sajtóban.
Képzeljünk el egy magyar nyelvű napilapot, amely a címlapján hoz tárcát egy ismeretlen német író regényéről, amely még nem is olvasható (és 1921-ig nem is lesz olvasható) magyarul (Budapesti Napló, 1904. március 16.)! Nem, ilyet ma már elképzelni sem tudunk.
1912-ben Katiát tuberkulózisra utaló tünetekkel egy davosi szanatóriumba küldték az orvosai. A felesége révén ismerte meg Thomas Mann azt a szanatóriumi világot, amely A varázshegyben megjelenik. Már ekkor belekezdett a regénybe, de még az első világháború első időszakában félbehagyta, ami nagy szerencséje a világirodalomnak, mert a világháború végére az író világképe alaposan megváltozott. E változás nélkül A varázshegy nem is hasonlíthatna arra a regényre, amelyet ismerünk.