Meglepő, mennyi minden hiányzik Lázár János átfogó szabályozást ígérő építészeti törvényéből
6 perc
2024.02.27. 08:00
Akad, amiben előrelépést hoz a mindent is szabályozni igyekvő építészeti törvény, akad, amin bölcsen nem változtat, de van, ami teljesen kimaradt belőle. Például, hogy mit kellene kezdeni a meglévő ingatlanállománnyal, ami a zöld átállás és az energiaválság idején különösen fontos kérdés lenne.
Már a címét sem sikerült eltalálni – horgadt föl a szakmai közvélemény, amikor Lázár János építési minisztériuma véleményezésre bocsátotta a „magyar építészetről szóló törvény” koncepcióját. A jogszabály ugyanis az építési tevékenységek, az építésügy teljes körű szabályozását kívánja elvégezni. Aminek az építészet része, de csak kis része – bár akadnak értelmezési viták, egyesek, így a mellékelt ábra szerint Lázárék tágan értelmezik az építészet fogalmát, megkülönböztetve a szűken vett építőművészettől, az esztétikai, művészi igényekkel is fellépő épület- és építménytervezéstől.
A törvényt 2023 decemberében fogadta el az országgyűlés (hatályba csak évek alatt lép, nagy része 2024 októberében, de akad olyan része, ami majd csak 2026-ban). Az eredeti elképzelés az volt, hogy a parlamenti szavazásra már nyáron sor kerül, a miniszter szerint az egyeztetések elhúzódása miatt csúsztak meg.
Az egyeztetésekbe bele kell érteni, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aggályosnak tartotta a törvényt, ezért előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az Ab egyetértett a köztársasági elnökkel: „a jogbiztonság sérelmét okozná”, ha a miniszter rendelettel felülírhatná a törvényt.