„A tavalyi GDP-vel nehéz büszkélkedni” – mondta az MKIK gazdasági évnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter. És valóban, a számok minden kormányzati prognózisnál borúsabb képet mutatnak: 2023-ban a magyar gazdaság 0,9 százalékkal zsugorodott, az infláció túlszárnyalta az előző évit, a háztartások fogyasztása 2,5 százalékkal csökkent.
A politika ural mindent, ez határozza meg a gazdaságpolitikai irányokat is – fejtegette a gazdasági évnyitón Orbán Viktor. A miniszterelnök ennek megfelelően inkább külpolitikáról beszélt a magyar vállalkozók előtt, és azért is, mert, mint fogalmazott, a lényeget úgyis elmondták előtte kormánya gazdaságpolitikáért felelős tagjai. Aki tehát ígéretekért jött, annak csalódnia kellett, távolról sem érdeketlen eszmefuttatásért viszont érdemes volt odafigyelni Orbán Viktor mondataira, amelyekből most kilencet gyűjtöttünk össze.
A folyó áron számolt hazai össztermékhez viszonyítva a költségvetés hiánya 6,1 százalék, az államadósság 73,4 százalék lett, holott az utóbbit a kormány 70 százalék alá akarta szorítani. Ráadásul ha a 2022-es aszályt követő évben a mezőgazdaság nem növelte volna bő kétharmadával a teljesítményét, a magyar GDP 3 százalékkal zuhant volna.
„Az agrárteljesítmény megugrásából és az exporttöbbletből nem sok következik 2024-re. Ráadásul az utóbbi a kivitel stagnálása és a behozatal zsugorodása mellett jött létre. E bázison 2 százalékos idei GDP-növekedés néz ki. Ha viszont ezt költségvetési stimulussal is erőltetnék, komolyan emelnék a gazdaság finanszírozási kockázatait.
Lehet, hogy nyárig mégis ezzel próbálkoznak, ám akkor 2024 derekán nagy megszorító kiigazítás válhat szükségessé”
– kommentálta az adatokat Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.
