Látványosan fejlődik az utóbbi években a hazai és nemzetközi kerékpáros turizmus. Miközben épül ki az infrastruktúra, egyre többen kapnak rá a kalandokat ígérő, egészséges és környezetbarát hobbira.
Mennyivel izgalmasabb biciklivel megtenni a Bécs és Budapest közötti alig több mint 200 kilométert, mint autóval. A két főváros közötti kilencnapos túra szervezői szinte mindent megmutatnak a résztvevőknek, amit ezen a szakaszon látni érdemes: a Fertő tavat, Sopront, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkot, a Szigetközt, Tatát, Szentendrét, végül pedig Budapestet.
A Bécs–Budapest kerekezés csak az interneten kínált számtalan vezetett biciklitúra egyike, az utóbbi években egyre komolyabb szolgáltatási háttér épült a növekvő számú kerékpáros turista kiszolgálására. A kerekezés ugyanis egyszerre kalandos, egészséges és fenntartható tevékenység, ráadásul jóval olcsóbb is így közlekedni, mint az üzemanyagfaló négykerekűekkel.
A kerékpározás volt azon kevés szegmens egyike, amely megerősödve jött ki a gazdaságokat bedöntő Covid-pandémiából: a világ városai felgyorsították a bicikliutak fejlesztését, miután a kórtól tartó emberek milliószámra ültek át a buszokról és autókból a kerékpárokra. A járvány elmúltával ugyan sokan visszatértek a régi (rossz) közlekedési szokásokhoz, de még többen maradtak, akik már nem adják fel a kerekezést.
Jelentősen hátráltatja a zéró kibocsátás elérését, ha az országok csak az elektromos járművek bevezetésére koncentrálnak. Sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az „aktív utazásnak”, így a kerékpározásnak és a gyaloglásnak a klímacélok megvalósításában, mint eddig gondolták – hangsúlyozza egy nemzetközi tudóscsoport.
