Lehet, hogy az amerikai elhárító rakéták célt tévesztenek, így nem semmisítik meg az észak-koreai atomrakétát. Lehet, hogy Washingtonból nem érik el telefonon Moszkvát, és tévedésből az oroszok is beszállnak az atomháborúba. Lehet, hogy Amerikából már az orosz rakéták célba érése előtt megsemmisítő válaszcsapást indítanak Oroszország ellen.
Nem valószínű, de lehetséges. De ha valóban lejátszódik a könyv címében is szereplő forgatókönyv (a nemrég megjelent kötet eredeti címe: Nuclear War: A Scenario), akkor a Föld nagyjából olyan katasztrófát szenvedne el, mint 66 millió éve, amikor egy hatalmas meteorit pusztítása kiirtotta a dinoszauruszokat (és az élővilág további jelentős részét).
A könyv szerzője Annie Jacobsen amerikai biztonságpolitikai szakértő. Több mint egy évtizeden át rengeteg amerikai illetékessel, köztük volt védelmi miniszterekkel, elnöki tanácsadókkal, atomkutatókkal beszélt az anyaggyűjtéshez. Megismerkedett olyan iratokkal is, amelyeknek a titkosítását nemég oldották fel. A forgatókönyv tehát, amelyet felvázol, egyáltalán nem légből kapott, bár igaz, hogy ennyi véletlen szerencsétlen összejátszásának a valószínűsége nem túl nagy. De nem is elhanyagolható.
Tévedések, rossz helyzetfelmérések vagy akár egy diktátor őrült pillanatai elegendőek a katasztrófához. William Perry, aki Clinton elnök idején volt védelmi miniszter, úgy véli:
Ma közelebb vagyunk egy – akár véletlen – atomháborúhoz, mint a hidegháború idején.
Utólag visszatekintve a szovjet vezetőkben jobban meg lehetett bízni ebből a szempontból, mint most Putyin elnökben.
Jacobsen azzal kezdi a hátborzongató történetet, hogy Észak-Korea egy interkontinentális rakétát indít Washington felé. Az amerikai SBIRS műholdas felderítő hálózat hamar észleli a rakétát. Tíz perccel a felbocsátás után már a pályáját is kiszámították: a Hvaszong-17 Washingtonba tart, és húsz perc múlva odaér.
Penguin Random House
