Európában a magyar fiatalok a legbizonytalanabbak abban, hogy elmennek-e szavazni

Az Eurobarométer nemrég közzétett felmérése központjában a fiatalok politikai részvétele áll. Az unió minden országában, köztük Magyarországon is arról kérdezték a fiatalokat, hogy elmennek-e szavazni a közelgő európai parlamenti választásokon, és milyen más módokon vesznek részt a politikai és társadalmi életben. Európai átlagban az eredmények biztatóak.

Az európai fiatalok 64%-a tervezi, hogy szavaz, és a rekorder érdekes módon Románia, itt 78% szavazna. Románia listavezető helye elsőre meglepő lehet, de érdemes megjegyezni, hogy az országban igazi választási év van, az EP voksolás mellett a helyi és országos választásokat is 2024-re írták ki. Mindemellett, az EU nagynevű politikusai sorra tartottak kanosszajárást Bukarestben, itt volt Ursula von der Leyen jelölő rendezvénye a Bizottság elnöki tisztjére, de kampányolt a román fővárosban Charles Michel az Európai Tanács elnöke is, és az Európai Szocialisták és Demokraták is tartottak román rendezvényt, ahol a párt csúcsjelöltje mellett például Olaf Scholz német kancellár is jelen volt. Tehát érthető hogy a román fiatalokat most az átlagnál talán kissé jobban elragadta a politikai lelkesedés.

De vissza Magyarországhoz. Hazánkban a fiatalok 51%-a mondta azt, úgy tervezi, hogy szavaz majd az EP választásokon. Ez összehasonlításban nem túl rózsás, az EU tagállamok közül ezzel hátulról a negyedikek vagyunk, bár még így is megelőzzük a listán utolsó Luxemburgot 10%-kal (itt csak 41% szavazna). Azonban nálunk a legmagasabb azon fiatalok aránya (24%), aki vagy nem tudja, vagy nem döntötte el, szavazna-e a közelgő választásokon. Ami viszont érdekes, hogy ez az 51%-os részvételi hajlandóság, még a bizonytalanoktól eltekintve is, magasabb, mit az általános részvételi arány bármely eddigi európai parlamenti választáson. A legutóbbi, 2019-es EP választás részvételi aránya Magyarországon az eddigi legmagasabb volt, de még így is csak 43,5%. Tehát, a felmérést elnézve, könnyen lehet, hogy 2024-ben arányában több fiatal szavaz majd mint idősebb választó.

Miért érdekesek a fiatalok?

A fiatalok szavazása és szavazási hajlandósága évtizedes dilemmát jelent a döntéshozóknak, elemzőknek és kutatóknak. Bár ezt a mostani Eurobarométer felmérése nem mutatja, általános trend, hogy a fiatalokat kevésbé érdekli a politika, mint az idősebbeket, kevésebb eséllyel szavaznak, vesznek részt politikai tevékenységben, és általában véve kevésbé mutatnak érdeklődést a politikai események iránt. Ráadásul, a felmérésben részt vevő fiatalok 15-30 évesen gyakran első szavazók lesznek az európai, vagy akármilyen választáson. Alapvetően, ha egy új választó az első választásán szavaz, jóval nagyobb az esélye annak, hogy a jövőben is aktívan szavazni fog, míg azok, akik nem voksolnak elsőre, jó eséllyel a jövőben sem lesznek könnyen mozgósíthatóak.

Szóval, nem csak arról van szó, hogy a fiatalok a legtöbb voksoláson kevésbé jelennek meg, de ezt majd úgymond ‘kinövik’ és idősebb korukra aktívabbá válnak, a választásoktól való távolmaradás hosszú időre befolyásolhatja egy ember politikai viselkedését. Az, ha egy fiatal nem szavaz, és ezáltal nem képviselteti az álláspontját, önmagában is probléma. A fiataloknak – érthetően – más kérdések fontosak, mint az idősebbeknek. Egy racionális szemszögből pedig, ha a fiatalok nem szavaznak megfelelő arányban, azok a pártok, amelyek a számukra fontos ügyeket képviselnék, nem lesznek versenyképesek a politikai palettán, és a nagyobb pártok is kevesebb eséllyel tűzik a zászlójukra a fiataloknak fontos ügyeket. Ez pedig egy ördögi kör, ahol a pártok nem látnak potenciált a fiatal szavazókban, ezért nem képviselik a nekik fontos ügyeket, ezért a fiatalok még kevésbé látják értelmét szavazni.

A magyar felmérés szemszögéből egyébként nálunk úgy tűnik, nincs hatalmas szakadék a fiataloknak, és a társadalomnak általában fontosabb ügyek között. Ugyan sok fiatalnak fontos az egyenlőség és a tolerancia, de a legnépszerűbb ügyek még mindig a tradicionális gazdasági és politikai problémákkal kapcsolatosak, ami nem kimondottan különbözik az idősebb generációk preferenciáitól. Az EU-val kapcsolatos elvárások között a védelmi és külpolitikai feladatokat, illetve a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását tartották a legfontosabbnak a magyar fiatalok, harmadik helyen pedig az emberi jogok és demokratikus alapértékek védelme kapott helyet.

Amikor arról kérdezték a fiatalokat, milyen ügyekkel kapcsolatban próbáltak változást elérni – például egy petíció támogatásával -, az emberi jogokkal és az egészséggel és jóléttel kapcsolatos ügyek vezetnek: 35-35% mondta, hogy támogatott ilyen kezdeményezést. Viszont a klímaváltozással (22%) és a nők, kisebbségek és az LMBTQ emberek egyenlő jogaival (21%) foglalkozók aránya közel 10%-kal alacsonyabb az EU-s átlagnál, tehát ezek az ügyek nem kimondottan érték el az EU-shoz hasonló mértékben a magyar fiatalságot.

Egyedül bowlingoznak?

Ami érdekes lehet, hogy az EU-hoz viszonyítva nagyon kevés magyar fiatal vesz részt szervezett szabadidős tevékenységekben, például sport, szabadidős, kulturális, vagy jótékonysági szerveződésekben. A legtöbben sportklubbhoz tartoznak (22%) de még ez is 11%-kal kevesebb, mint az európai átlag. Hogy miért fontos ez? A közösségi tevékenységek, még ha nem politikai jellegűek is, nagyban hozzájárulnak a politikai tudáshoz és részvételhez. Ez a gondolat, amelyet később számos adat felhasználásával tanulmányoztak, még az ezredforduló körül kapott nyilvánosságot, amikor Robert Putnam amerikai politológus az USA politikai kultúrájának változásait kötötte össze a különböző klubok hanyatló taglétszámával. Lényegében, ha az emberek (a könyv címére reflektálva) úgymond egyedül bowlingoznak, tehát nem érintkeznek egy szélesebb csoporttal különböző tevékenységek során, kevesebb eséllyel lesznek informált, tudatos és aktív választók. Ez a fiatalokra is érvényes lehet, az aktívabb részvétel a közösségi életben, és egyszerűen az, hogy az emberek beszélgetnek másokkal különböző témákról, javíthat a politikával kapcsolatos viszonyukon is.

Azonban Putnam érvelése fölött mára kissé eljárt az idő, hiszen a klubokon kívül más módja is van annak, hogy az emberek eszmét cseréljenek, az egyik legfontosabb új fejlemény pedig a közösségi média. A magyar fiatalok 31%-a szerint a politikai véleménynyilvánítás a közösségi médiában a leghatékonyabb módja annak, hogy képviseljék a véleményüket. A bejegyzések és kommentek közzététele, hashtagek használata vagy épp a tematikus profilkép-változtatás a magyar fiatalok szerint még a szavazásnál is hatékonyabb, a voksolás 28% szerint hatékony eszköz a véleménynyilvánításra. A párt és mozgalmi tagság pedig jóval ez alatt van, csak 21% szerint van hatása annak, ha valaki csatlakozik egy politikai szerveződéshez. A magyar fiatalság összehasonlításban elég pesszimista a szervezett politikával kapcsolatban, európai átlagban a fiatalok 38%-a szerint a szavazás jó eszköze a a véleménynyilvánításnak, és valamelyest azért lekörözi a közösségi médiát (32%).

Összefoglalva: a magyar fiatalok Európával összehasonlítva némileg pesszimistábbak, bizonytalanabbak és inaktívabbak. Azonban hazai kontextusban nem borzasztó a helyzet, a fiatalok nem zárkóznak el teljesen a politikától, és akár még egy kicsit nagyobb arányban is részt vehetnek, mint az idősebbek. Fontos megjegyezni a mostani felmérésből, hogy habár a fiatalok politikai viselkedése különbözik például a szüleikétől, és más módjait tartják fontosnak a részvételnek, ez még nem azt jelenti, hogy nem politizálnak, vagy nincs véleményük. Tehát az európai parlamenti választásokon a pártoknak érdemes lehet megcélozni a fiatal szavazókat, hiszen úgy néz ki, sok fiatal voksol majd júniusban.

Ez a cikk az Európai Adatelemző Újságírói Hálózat (EDJNet) együttműködésében készült.