„Kivont karddal fogadtak” – így kerültek be a magyar női szabadkőművesek a titkos férfitársaságokba

„Egyik nap felhívott sok év után egy volt gimnáziumi osztálytársam. Hosszasan beszélgettünk, felvettük újra a fonalat, majd személyesen is találkoztunk. Ártatlan, baráti találkozásnak gondoltam ezt az egészet, később kiderült, hogy sokkal többről van szó” – emlékszik vissza Éva (nevét a cikkben kérésére megváltoztattuk). Akkor még nem tudta, hogy ő lesz az első női szabadkőműves a Magyarországi Nagyoriensben (MNO), a hazánkban működő szabadkőműves rendek egyikében.

Éva a találkozó után meghívást kapott egy úgynevezett fehér munkára (így nevezik a szabadkőművesek, amikor rendezvényeikre beengednek kívülállókat, azaz profánokat is). A könyvbemutatóról, amire egy osztálytársa hívta, elsőre azt hitte, hogy szimpla vitaest, de kiderült, hogy az MNO szabadkőművesei szervezik. Éva a helyszínen meglepődve tapasztalta, hogy ismerőse, aki korábban egy szóval sem említette a szabadkőművességet, a titkos társaság része. „Nagyon szimpatikus intellektuális társaság fogadott. Divatos kifejezéssel élve jó volt a vibe, kellemes érzésekkel jöttem el az eseményről” – mondja a közgazdasági területen elemzőként, tanácsadóként dolgozó Éva. Később újabb meghívást kapott, de már sokkal szűkebb körben fogadták.

A magyarországi Nagyoriens páholyháza

Gályász Attila

„Elkezdett engem is érdekelni a szabadkőművesség, meg is kérdeztem, hogy lehetne-e csatlakozni, azonban kiderült, hogy az MNO nem avat nőket, kizárólag férfiakat” – mondja Éva. Ez még 2017-ben történt, amikor – Éva ismerőse szerint – intenzív vita zajlott a renden belül, hogy páholyaik nőket is avathassanak. „Sajnos a többség végül leszavazta akkor a kezdeményezést, nem tudtam hozzájuk csatlakozni” – Éva azonban ekkor már elhatározta, hogy mindenképpen szeretne szabadkőműves lenni.

Magyarországon a kilencvenes évek elejétől létezik kizárólag női páholy, azonban Éva nem hozzájuk akart csatlakozni. „Hiszek a különböző dinamikákban és a sokszínűségben, ezért egy olyan páholynak lettem tagja, amely egyaránt avat férfiakat és nőket is” – folytatja Éva, aki a Magyarországon is működő, Le Droit Humain nemzetközi szabadkőműves rendnél kezdett beletanulni a szabadkőművességbe, majd itt avatták mesterré. Mindeközben a Magyarországi Nagyoriens férfipáholyaiban tovább folyt a küzdelem azért, hogy nőket is avathassanak.

„Öt év egy másodpercnek tűnik”

„A feleségek nyugodtabbak, ha a férjeik csak férfipáholyba járnak” – így szólt az egyik ellenérv a nők avatása ellen az MNO tagjai körében, ami azért is különös, mert a különböző páholyok és rendek kapcsolatban állnak egymással, közös eseményeken, munkákon vesznek részt, tehát sokszor előfordult eddig is, hogy férfi és női szabadkőművesek együtt töltötték az időt.