A fideszes társadalompolitikának nem csupán szerencsétlen mellékterméke, hanem kifejezett célja az egyenlőtlenségek növelése, a gyerekek kiszolgáltatottsága – írja posztgyereknapi cikkében szerzőnk.
unknown
[Gyereknapra szántam volna ezt az írást, de aztán nem volt kire rásózni a gyerekeket, hogy időben megírjam.]
Vattacukor, vurstli, fröccsöntött játékok: ahogy a nőnap és az anyák napja, a gyereknap is kommersz balsorsra jutott Magyarországon. Leginkább csak ürügyként szolgál ugyanazokhoz a gyerekprogramokhoz, amelyek a nyár összes többi hétvégéjén is futnak. A gyerekesek jó része rászorul ezekre, ha szeretne egy kis időre visszább lépni a napi 24 órás szolgáltató és szórakoztató kisiparos szerepköréből.
És igaz ugyan, hogy a gyerekek természetüknél fogva sok energiát igényelnek, azért az nem természeti törvény, hogy a szülőt, gondviselőt a végkimerülésig magára hagyják a felelősséggel. A mai magyar társadalomban, minden családpárti lózunggal ellentétben, rendkívül kevés valós támogatást kapnak a gyermekeket nevelők. Valójában a vakszerencsére bízzuk, hogy egy-egy gyerek milyen lehetőségekhez jut. A vakszerencse pedig igen gonosz mostoha.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A napokban az orosz közlekedési miniszter is így járt, majd néhány órával később holtan találták meg az autójában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
