Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
A 87 éves világhírű gyűjtő, François Pinault két kiállítótérrel is rendelkezik Velencében. A helyszíneken a biennálé alatt a kortárs képzőművészet két megasztárja állít ki: Julie Mehretu a Palazzo Grassiban mutatja be Ensemble címen összegyűjtött anyagát; a Punta della Doganaban, egy 17. századi vámházban az Akadémia közelében, Pierre Huyghe retrospekítvje látható. Huyghe az egyik legkülönlegesebb, leginvenciózusabb alkotó, pre-, poszt- és transzhumán világok megteremtője, munkái egyszerre használják a legfejlettebb technológiákat és hatnak ősi, időtlen mágikus erővel. Ilyen léptékű kiállítása utoljára 2013-ban volt a párizsi Pompidou Központban.
Huyghe spekulatív fikcióinak velencei gyűjteménye az elmúlt 10 év munkáiból válogat, de több új alkotás is készült az alkalomra. A kibernetika, az idegtudomány, a sci-fi, a filozófia és a fantázia között elhelyezkedő, a kiállítás kísérő szövegeiben rendre „spekulatív narratívá”-nak nevezett eljárása minden alkotása esetében megkérdőjelezi a konvencionális valóságot.
Emellett munkái állandó jellemzője az esetlegesség és a kiszámíthatatlanság, az alkotások gyakran a látogatók szeme előtt készülnek, pontosabban generálják magukat. Nem egyszer dolgozott már élő ökoszisztémákkal: méhekkel, rovarlárvákkal, de rákos sejtekkel is. A 2012-es Documenta 13-ra Untitled címmel egy fekvő női aktszobrot készített, melynek feje egy élő méhkas volt; a münsteri Skupltuprojekte 2017-es kiadására pedig a bizarr médiumkeresztezéseiről – film, szobor, public art és elő organizmusok – akkor már jól ismert Huyghe egy időn kívüli architektonikus biotópot alkotott meg egy használaton kívüli műjégpálya terében.
