#képzőművészet

„Ha elfárad az egyik nő, belép helyette egy másik” – Simon Zsuzsi kiállítása a női erőről és az egymásrautaltságról

Nők emelnek a magasba egy férfit Simon Zsuzsi új videómunkájában. A mozdulat egyszerre idézi fel az edzőtermek világát és a hétköznapi helyzeteket, amelyekben a nők érzelmi, mentális vagy fizikai terheket visznek egymás mellett. A Kisterem galériában látható Kitart. Felemel. Összetart. személyes történetekből, interjúkból és közös gyakorlatokból épül fel, miközben a testi erő és a női közösségek megtartó tapasztalatát vizsgálja.

Rodin árnyékán túl: úttörő kiállítás idézi meg Camille Claudel és több más elfeledett párizsi szobrásznő világát

Camille Claudel neve évtizedekig egyet jelentett a tragikus sorsú múzsa képével, a tours-i Musée des Beaux-Arts legújabb vándorkiállítása azonban végre megadja neki és kortársainak a méltó helyet a művészettörténetben. Az Au temps de Camille Claudel című tárlat egy olyan tehetséges női generációt emel ki a feledés homályából, amelynek tagjai a századforduló Párizsában, a férfiak uralta akadémiai világ ellenszelében is képesek voltak maradandót alkotni.

Algoritmusesztétika vagy kortárs festészet? – Barabási Albert-László hálózatai a Műcsarnokban

Vajon az adat az új arany, vagy csak egy újabb díszítőelem a festővásznon? Barabási Albert-László a hálózatelmélet világhírű kutatójaként érkezett meg a Műcsarnokba, hogy tudományos grafikonjait nagyapja festőhengerével avassa művészetté a Dataizmus című kiállításon. Míg a látogatók a Twitter-álhírek neonfényű hálózataiban és a személyi számok aranyfüstös absztrakcióiban merülnek el, adódik a kézenfekvő kérdés: mennyiben számít kortárs képzőművészeti reflexiónak mindez, és hol ér véget a tudománynépszerűsítés, hogy átadja helyét az autonóm esztétikának?

Ha Van Gogh, Nádler István, Vojnich Erzsébet kiállítására vagy a Terror Házába készül, érdemes beleolvasni Radnóti Sándor új könyvébe

Több a méltatás, mint a kritikus hang Radnóti Sándor képzőművészeti írásaiban, a személyes kiállításkalauznak is beillő Rácsodálkozás című kötetet 80. születésnapjára adta ki a Magvető Kiadó.

Magyar Power 50 – a hazai képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplői 2025-ben: Mindent vitt az OFF

A Műértő, majd A mű Power 50 listája minden évben sorrendbe állítja, kik a legbefolyásosabb szereplők a magyar képzőművészeti életben. Idén azonban – újragondolva az eddigi szempontokat – egyetlen rangsor helyett egy egész művészeti ökoszisztéma erőviszonyait igyekszünk bemutatni. A 2025-ös évet összefoglaló visszajelzésekből leolvasható, hogy a nehézségekkel és strukturális problémákkal küzdő intézményi rendszer továbbra is meghatározó, de a független kurátori kollektívák, a művészeti és hallgatói aktivizmus egyre nagyobb hatással van a szcéna működésére.

Sivatagi Grand Tour: Feliratkozott a művészeti világtérképre a közel-keleti aranyháromszög

Abu-Dzabitól a szaúdi Diríján és AlUlán át Doháig egy következetesen felépített kulturális híd rajzolódott ki a 2025–2026-os téli szezonban. Vásárok, biennálék és múzeumi gigaprojektek követték egymást, miközben a régió a pénz mellé saját narratívát is letett a globális művészeti szcéna asztalára. A történet csúcspontja az Art Basel katari debütálása – amely már nem egyszerű expanzió, hanem pozíciófoglalás.

Nem a stílusát, hanem a szemléletét adta át tanítványainak – in memoriam Maurer Dóra

A mozgás és az észlelés analízise határozta meg Maurer Dóra képzőművész életművét. A szemléletét, a szabályalkotás és szabály-felülvizsgálat dialektikáját adta át tanítványainak.

„Nem a műveimet veszik meg, hanem az életem egy részét” – beszélgetés a 80 éves Haász István festőművésszel

A konkrét-konstruktív művészet hazai története elképzelhetetlen nélküle, mégis ritkán szólal meg interjúban. Közelgő 80. születésnapja alkalmából Haász István pályájáról, tanításról és tanulásról, a tér megszállottságáról, a „Haász-sárga” születéséről, morális ellenállásról és a művészet mindenkori oppozíciós szerepéről beszél – kompromisszumok nélkül.

„Kiléptem valahonnan, de még nem érkeztem meg sehova” – elhunyt Anna Mark, a legendás párizsi magyar művésznemzedék utolsó képviselője

Életének 98. évében elhunyt az 1928-ban Budapesten született Márkus Anna, azaz Anna Mark. A párizsi emigrációban világhírűvé vált művészgeneráció tagja volt a 2020-ban eltávozott Reigl Judit és a három évvel később, 99 évesen meghalt Molnár Vera is. Anna Mark alakját az őt személyesen ismerő, szintén Párizsban élő Cserba Julia művészettörténész idézi fel.

Hatalom, pénz, művészet: a Power 100 rangsora megmutatja, mi és kik diktálják a globális képzőművészeti színtér trendjeit

Merre tolódik a képzőművészeti világ súlypontja? Erre a kérdésre számos tekintélyes művészeti folyóirat éves rangsorok formájában is keresi a választ. Ezek közül a londoni székhelyű ArtReview évenként megjelenő Power 100-as listája a leginkább mérvadó, de a legtöbb vitát kiváltó is. A Power 100 2025-ös, immár 24. kiadása a napokban jelent meg és ezúttal sem szűkölködik a meglepetésekben.

Egyszemélyes intézmény – beszélgetés Mucsi Emese kurátorral

A Bródy Sándor utcában működő, néhány négyzetméteres Doxa olyan művészeti csomóponttá vált az elmúlt három évben, ahol hallgatói projektek születnek, német–magyar együttműködések indulnak, és olyan médiumok kapnak helyet, amelyek az alapító Mucsi Emese másik munkahelye, a Capa Központ fotócentrikus közegén kívül mutatkozhatnak be. A magyar képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit számba vevő erősorrendben jelenleg a 42. helyen álló fiatal kurátor szerint a személyesből akkor lesz valódi érték, ha közérdekű jelentést hordoz. A Doxa így lett egyszerre otthon, műhely, intézmény és közösségi labor – ahol még a padlófestés is kurátori gesztussá válik.

„Jelenlegi helyzetem, hónapok óta, kétségbeejtő” – Tihanyi Lajos kora egyik legnagyobb festője volt, csak ezt senki sem tudta

Rövid életében hiába várt arra az elismerésre, ami a tehetsége alapján megillette volna. 140 évvel a születése után azonban mind nagyobb figyelem övezi Tihanyi Lajos festményeit. A Nemzeti Galériában minap nyílt életmű-kiállításával a magyar művészeti élet régi adósságot törleszt.

Magyar múzeumok kaphatják meg az MNB ötmilliárd forintért vásárolt műtárgygyűjteményét

Az azonban kérdés, hogy mi alapján választják ki az intézményeket.

A férfi helyét senki nem firtatja a forradalomban – egy nőkről szóló, de nem feminista kiállítás

A Budapest Galéria október 5-ig látható tárlata a nők pozíciójának újraértelmezésén vagy tapasztalataik megmutatásán túl arról is szól, hogy művészi technikáiknak közösségkovácsoló és politikai ereje van.

„Nem megérteni, hanem érezni kell” – színek, fény, építkezés Köves Éva festőművész retrospektív kiállításán

Köves Éva idén hatvanéves, ebből az alkalomból nyílik-nyílt két kiállítása és dokumentumfilm készült róla. A budapesti aqb Project Space-ben beszélgettünk vele a Ludwig Múzeum szakmai igazgató helyettese, Szipőcs Krisztina nyitóbeszéde előtt.

Mély, tragikus helyzetek bizonyos nézőpontból humorosnak is hathatnak – miért rohanjunk a Vízivárosi Galériába?

Péntekig látogatható a Vízivárosi Galéria szuterén tereiben az a kiállítás, amely már vicces címével – Fizetünk neki, csak ne fessen – is jelzi, hogy a humor köré szerveződik. A hét művész munkáit felsorakoztató tárlatra érdemes betérni, és nem csak azért, mert odabent nem esik az eső. Fodor Balázzsal, a galéria vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

„Haibo igazából csak a beszólások révén tudja megélni a származását”

Az elmúlt fél évben sokkal gyakoribbak lettek a rasszista megnyilvánulások Magyarországon, és bár ő már megszokta, amióta megszületett a kislánya, és ő is céltáblává vált, elkezdett rettegni – mondja Illés Haibo művész, akit a kínai egykepolitika éveiben Magyarországon szült meg és egy csecsemőotthonban hagyott a vér szerinti anyja. Melykó Richárddal közös, nem mindennapi produkciójukat nemrég láthattuk-hallhattuk. Páros interjú.

Félvilági nők, pompás színek, kabaré és a mindennapi élet művészete

A Nemzeti Galéria plakátkiállítása öt tematikában ad lehetőséget az elmerülésre a szecesszióban.

A Balkán Yoko Onója, a toplistás Flow, humorral a cenzúra ellen – kortárs magyar művészekkel ismerkedik a világ

Ma már szerencsére nem számít ritkaságnak, ha ismert kortárs magyar művészek rangos külföldi múzeumok egyéni vagy csoportos kiállításain szerepelnek. Most a legutóbbi tárlatokból mutatunk be néhányat.

Út a gyönyör labirintusába – Chagall a bécsi Albertinában

A modern képzőművészet valamennyi jelentős stílusa tündöklésének részese volt, sőt: a legjelentősebbeket maga formálhatta 98 életéve alatt. A bécsi Albertina múzeum kiállítása Marc Chagall szentélye.

1 2 3 ... 13