Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor “békemissziója”, ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kerülik a magyarországi uniós tanácskozásokat az európai partnerek Orbán Viktor moszkvai vizitje után. A tegnapi energiaügyi fórumról legalább négy tagállam szakminisztere maradt távol – egy nappal azután, hogy a Bizottság közölte: a magyar fél ne várjon egyetlen biztost sem az ilyen rendezvényekre.
Vagyis a házigazdák egyre gyakrabban üres székeknek beszélnek, mert a többiek fel vannak háborodva azon, hogy a miniszterelnök saját célokra igyekszik kihasználni a soros elnökséget. A tiltakozás jelképes, de az észtek, finnek, litvánok és svédek már megerősítették, hogy csatlakoznak hozzá. Lettország és Szlovénia pedig fontolgatja.
Egy felelős európai diplomata szerint egyáltalán nem lett volna szabad odaadni Magyarországnak az elnökséget. Ám a tiltakozás nem befolyásolja, hogy az Orbán-kormány ne mondja a magáét a hivatalos közösségi eseményeken, illetve ne erősítse odahaza a táborát az újabb vitában.
Leggyakrabban kiabálással, sértegetéssel, káromkodással és becsmérlő fenyegetéssel találkoznak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet dolgozói, de előfordul, hogy a hozzátartozók vagy a betegek leköpik, megrúgják, fellökik vagy szexuálisan inzultálják őket.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
