A hőhullámoknak számos negatív hatásuk van a gyerekekre és a fejlődésükre nézve – hívta fel a figyelmet az Unicef Magyarország nemrég egy Facebook-posztban. “Nemcsak az éghajlat változik, hanem vele együtt egy egész generáció gyerekkora is” – tették hozzá. Bár az ENSZ gyermekvédelmi segédszervezete a posztban nem nevesítette egyesével, hogy melyek a kánikula legkisebbekre gyakorolt negatív hatásai, a témában az elmúlt évekből már több tanulmányt, cikket is találunk, igaz, még mindig nem annyit, mint amennyit az idősek vagy a krónikus betegségben szenvedők egészségéről.
Pedig – olvasható az Unicef oldalán – a mostani fiataloknak és kisgyerekeknek egyre inkább alapélményüké válik az extrém forróság. Egyre több országban tapasztalni egyre intenzívebb és hosszabban tartó hőhullámokat. Az Unicef szerint már most a világ gyerekeinek egyharmada évente 4-5 hőhullámot él át átlagosan, de 2050-re gyakorlatilag már minden kiskorú életének része lesz az időszakonként jelentkező tartós kánikula.
Reviczky Zsolt
Márpedig a hőhullámoknak való kitettség hőstresszt okozhat – ilyenkor a szervezet nem képes megfelelő hatékonysággal megszabadulni a felesleges hőtől –, ami különösen érzékenyen érinti a csecsemőket és a kisgyerekeket, a kamaszoknál pedig stresszkezelési és tanulási problémákhoz vezethet. Vagyis semmi túlzás nincs abban, ha úgy gondolunk a mostani fiatal nemzedékre, mint aminek mentális, érzelmi beállítódását, egészségét számos módon befolyásolhatja a klímaválság, például az extrém forró időszakokon keresztül.
A gyerekek szervezete másképp reagál a forróságra
Nézzük előbb a hőhullámok lehetséges, rövidtávú következményeit. Kánikulában a testünk keményen dolgozik azért, hogy a túlhevüléssel szemben védekezzen, vagyis mindent bevet annak érdekében, hogy hűtse magát. A csecsemők és a kisgyerekek azonban nem tudják még olyan jól szabályozni a testhőmérsékletüket, mint a felnőttek. Kutatások szerint egy gyerek szervezetének hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy fokozza a verejtéktermelést, és a kisgyerekek a kiszáradásra is érzékenyebbek – írja cikkében a Scientific American.
A Harvard Egyetem gyerekek fejlődésével foglalkozó kutatóközpontjának (Center on the Developing Child of Harvard University) nemrégiben készült jelentése pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a kicsik testhőmérséklete gyorsabban emelkedik, miközben kevésbé képesek a hőt izzadással leadni. Ezt támasztja alá egy 1995-ös tanulmány is, miszerint azoknál a kisgyerekeknél, akik 30 percet töltöttek egy 35 fokos szobában, a maghőmérsékletük jelentősen magasabbra és gyorsabban emelkedett, mint az anyjuké.
NICOLAS GUYONNET / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP
A rosszabb hűtési képesség, főleg a babák esetében ráadásul azzal párosul, hogy ők nem is tudnak egyedül gondoskodni az enyhítő körülményekről, azaz nem tudnak maguktól vízhez jutni vagy árnyékos, hűvösebb helyet keresni, levetkőzni.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a kicsik esetében a túlmelegedés roppant veszélyes, mert gyorsan az izomszövet lebomlásához, veseelégtelenséghez, görcsökhöz, kómás állapothoz, és legrosszabb esetben halálhoz is vezethet.
Kisgyerekeknél nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a felnőttekhez képest ők jóval több időt töltenek a szabadban játék során, ezáltal a hőhatásnak is jobban ki vannak téve.
A forróság a magzatra is hatással lehet. A túlmelegedés elkerülése érdekében izzadunk, de a testünk úgy is védekezik, hogy a vér egy részét bizonyos szervekből a bőr felé tereli, hogy a felesleges hőt minél gyorsabban a környező levegőbe engedje (ezért pirul ki a bőr, ha meleg van.) Ez a jelenség egyes szövetekben, szervekben ideiglenesen némi oxigénhiányhoz vezethet, és ezt például különösen a várandós nőknek érdemes szem előtt tartani. Ha terhesen az ember extrém melegnek van huzamosabb ideig kitéve, az csökkentheti a vér átáramlási képességét a méhlepényen. A terhesség alatti hőstressz – figyelmeztetnek a Harvard tanulmányában – a babát az alacsony születési súly, a koraszülés és akár a halva születés kockázatának is kiteheti.
