Egy egész felnövő generáció mentális állapotára hatással lehet az olyan hőhullám, mint a mostani

A magzat, a csecsemő, a kisgyerek, de még a tinédzser szervezete is jóval kitettebb a hőhullámoknak, mint egy egészséges felnőtté. Talán nem is gondolnánk, hányféle mentális következménye lehet pusztán annak, hogy hosszú napokon át olyan hőségben élnek gyerekek, mint amilyet az elmúlt két hétben elszenvedünk.

Egy egész felnövő generáció mentális állapotára hatással lehet az olyan hőhullám, mint a mostani

A hőhullámoknak számos negatív hatásuk van a gyerekekre és a fejlődésükre nézve – hívta fel a figyelmet az Unicef Magyarország nemrég egy Facebook-posztban. “Nemcsak az éghajlat változik, hanem vele együtt egy egész generáció gyerekkora is” – tették hozzá. Bár az ENSZ gyermekvédelmi segédszervezete a posztban nem nevesítette egyesével, hogy melyek a kánikula legkisebbekre gyakorolt negatív hatásai, a témában az elmúlt évekből már több tanulmányt, cikket is találunk, igaz, még mindig nem annyit, mint amennyit az idősek vagy a krónikus betegségben szenvedők egészségéről.

Pedig – olvasható az Unicef oldalán – a mostani fiataloknak és kisgyerekeknek egyre inkább alapélményüké válik az extrém forróság. Egyre több országban tapasztalni egyre intenzívebb és hosszabban tartó hőhullámokat. Az Unicef szerint már most a világ gyerekeinek egyharmada évente 4-5 hőhullámot él át átlagosan, de 2050-re gyakorlatilag már minden kiskorú életének része lesz az időszakonként jelentkező tartós kánikula.

Reviczky Zsolt

Márpedig a hőhullámoknak való kitettség hőstresszt okozhat – ilyenkor a szervezet nem képes megfelelő hatékonysággal megszabadulni a felesleges hőtől –, ami különösen érzékenyen érinti a csecsemőket és a kisgyerekeket, a kamaszoknál pedig stresszkezelési és tanulási problémákhoz vezethet. Vagyis semmi túlzás nincs abban, ha úgy gondolunk a mostani fiatal nemzedékre, mint aminek mentális, érzelmi beállítódását, egészségét számos módon befolyásolhatja a klímaválság, például az extrém forró időszakokon keresztül.

A gyerekek szervezete másképp reagál a forróságra

Nézzük előbb a hőhullámok lehetséges, rövidtávú következményeit. Kánikulában a testünk keményen dolgozik azért, hogy a túlhevüléssel szemben védekezzen, vagyis mindent bevet annak érdekében, hogy hűtse magát. A csecsemők és a kisgyerekek azonban nem tudják még olyan jól szabályozni a testhőmérsékletüket, mint a felnőttek. Kutatások szerint egy gyerek szervezetének hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy fokozza a verejtéktermelést, és a kisgyerekek a kiszáradásra is érzékenyebbek – írja cikkében a Scientific American.

A Harvard Egyetem gyerekek fejlődésével foglalkozó kutatóközpontjának (Center on the Developing Child of Harvard University) nemrégiben készült jelentése pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a kicsik testhőmérséklete gyorsabban emelkedik, miközben kevésbé képesek a hőt izzadással leadni. Ezt támasztja alá egy 1995-ös tanulmány is, miszerint azoknál a kisgyerekeknél, akik 30 percet töltöttek egy 35 fokos szobában, a maghőmérsékletük jelentősen magasabbra és gyorsabban emelkedett, mint az anyjuké.

NICOLAS GUYONNET / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP

A rosszabb hűtési képesség, főleg a babák esetében ráadásul azzal párosul, hogy ők nem is tudnak egyedül gondoskodni az enyhítő körülményekről, azaz nem tudnak maguktól vízhez jutni vagy árnyékos, hűvösebb helyet keresni, levetkőzni.

A Harvard Egyetem kutatói szerint a kicsik esetében a túlmelegedés roppant veszélyes, mert gyorsan az izomszövet lebomlásához, veseelégtelenséghez, görcsökhöz, kómás állapothoz, és legrosszabb esetben halálhoz is vezethet. 

Kisgyerekeknél nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a felnőttekhez képest ők jóval több időt töltenek a szabadban játék során, ezáltal a hőhatásnak is jobban ki vannak téve.

A forróság a magzatra is hatással lehet. A túlmelegedés elkerülése érdekében izzadunk, de a testünk úgy is védekezik, hogy a vér egy részét bizonyos szervekből a bőr felé tereli, hogy a felesleges hőt minél gyorsabban a környező levegőbe engedje (ezért pirul ki a bőr, ha meleg van.) Ez a jelenség egyes szövetekben, szervekben ideiglenesen némi oxigénhiányhoz vezethet, és ezt például különösen a várandós nőknek érdemes szem előtt tartani. Ha terhesen az ember extrém melegnek van huzamosabb ideig kitéve, az csökkentheti a vér átáramlási képességét a méhlepényen. A terhesség alatti hőstressz – figyelmeztetnek a Harvard tanulmányában – a babát az alacsony születési súly, a koraszülés és akár a halva születés kockázatának is kiteheti.