A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Miközben már az Európai Bizottság is vizsgálja, miért akarja az oroszokat beengedni Magyarország az EU-ba oly módon, hogy könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat, Magyarország kormánya továbbra is Európában egyedülállóan jó kapcsolatokat igyekszik ápolni az agresszor állammal – minden kritika ellenére is.
Jó példa erre Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott, magyar részről békemissziós tevékenységként eladott július elejei moszkvai találkozója, amely élénk felháborodást váltott ki Európa-szerte, nemcsak a másfél évtizede erősödő Putyin–Orbán-barátság miatt, hanem azért is, mert ebben a félévben Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét.
Részint éppen ennek, a „békemissziónak” nevezett különutas politikának köszönheti a magyar kormány, hogy Orbán Viktor pártja, a Fidesz pályán kívülre került az Unió döntéshozó testületeiben. A magát nemrég Tusványoson évszázadokra előre látó politikai jósnak feltüntető kormányfő uniós értékeket semmibe vevő politikája ellenszenvet keltett az Európai Parlament szinte minden pártcsaládjában.
Kivéve talán az európai szélsőjobbot, ami nem véletlen. Nagyrészt ugyanis éppen ilyen, populista (szélső)jobboldali pártok alkotják az Orbán Viktor által – a vágyott Európai Konzervatívok és Reformisták EP-frakcióról való lepattanása után – összelegózott Patrióták Európáért nevű pártcsaládot, illetve az ő képviselőik ülnek az azonos néven létrejött és a harmadik legnagyobbá vált EP-frakcióban is.
De még a szövetséget alkotó pártok számára is egyre kellemetlenebbé válik Vlagyimir Putyin és pártja, az Egységes Oroszország. Pedig közülük nem is egynek volt azzal együttműködési megállapodása. Éppen ezért kérdeztük meg a Fideszt is, hogy van-e ilyen írásos megállapodás a két párt között, és ha nincs, terveznek-e ilyet.
