A szennyezett Szajna és más problémák ellenére is profi és emlékezetes olimpia volt ez, írja a Süddeutsche és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Foreign Affairsben elemzők arról írnak, hogy Putyin egyre komolyabb erőket fordít a Nyugat-ellenes szabotázsokra. A Daily Telegraph a kurszki ukrán offenzívával foglalkozik, a Guardian pedig Kamala Harris és alelnökjelöltje kampányát értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A vezércikk figyelmeztet, hogy a nyugati titkosszolgálatok immár nem ringathatják magukat az illúzióba, hogy lesz idejük cselekedni, ha Irán az atomfegyver megszerzésének küszöbére ér. A riasztó valóság ugyanis az, hogy már ott van, bármikor lehet nukleáris bombája. A lapnál az verte ki a biztosítékot, hogy két nagy tekintélyű ellenőr, David Albright és Sarah Burkhard a Tudomány és Nemzetközi Biztonság Intézetétől azt közölte: Teherán az utóbbi hetekben drámai módon előre lépett a fejlesztésben, éspedig a fordói, rendkívül megerősített földalatti létesítményben.
Az elemzők szerint haladéktalanul cselekedni kell, mert az Iszlám Köztársaságnak igen hamar kezében lesz az eszköz, hogy sok millió izraelit, illetve amerikait öljön meg. Hogy Kamala Harris vagy Donald Trump megakadályozza-e az áttörést az iráni nukleáris programban, nos, erről is szól majd a novemberi elnökválasztás.
Az ukrán drónkülönítmény jelenleg még elképesztő hatékonysággal okoz kárt az oroszoknak, de hamarosan visszatérhetünk a 2022 előtti világba, ahol még egy filléres eszközzel nem lehetett kiütni egy milliárdos harckocsit. Hogyan néz majd ki a jövő légvédelme, amely jobban védekezik a drónok ellen?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását 1637-ben. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
