Kétségbeesett autósiskolák követhetik a kormány új ötletét

Az autóvezetés egy fiatal életében a felnőtté válás egyik fontos állomása pszichológiai és gyakorlati szempontból is. Nem kell ezentúl a faternak fuvaroznia ide-oda a gyereket, ugyanakkor ezzel szükségszerűen együtt jár egy igen komoly felelősségvállalási kényszer is, amelyre talán nem mindenki áll készen rögtön a 17. születésnapja után.

A kormánynak minden esetre a jelek szerint feltett szándéka, hogy a jogosítványt először részben, majd egészben ingyenessé tegye a középiskolásoknak. Ezzel megnyitná az utat az autóvezetés felé olyan családok gyerekeinek is, ahol esetleg

a 300 ezer forint környékéről induló, de általában inkább a félmilliós vagy afeletti költséget ostromló folyamat megközelíthetetlenné vált.

Annál is inkább, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusra vonatkozó adatai szerint a nettó kereset mediánértéke 363 900 forint, ami azt jelenti, hogy egy átlagos szülőnek alsó hangon körülbelül egy havi fizetésébe kerül jogosítványt adni a gyermeke kezébe. Ezt pedig feltételezhetően – lévén mindenkinek akadnak egyéb kiadásai is – megtakarításból kell kiperkálni, amelyből szintén nem lehet Dunát rekeszteni a magyar családoknál. Több gyerek esetén az összköltség már inkább a milliós tartományban mozoghat.

Igény tehát biztosan van az ingyenjogsira, de a szeptemberre bekészített jogszabályokban megálmodott jövő azért mégsem jöhet el olyan könnyen. Már a részletes elemzés előtt is érdemes megvonni konklúzióként, hogy a megvalósítás feltételei komoly kételyeket is felvetnek, miközben az utolsó simításokra rendelkezésre álló idő egyre csak fogy (jó hír annak, akinek aggályai lennének, hogy a részvételt illetően kötelezésről szó sincs: a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a szakképzésről szóló törvény is lehetővé teszi a szülő – illetve a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló – döntésével a képzésben való részvétel visszautasítását is).

Az ingyenessé tétel vesztesei leginkább az autósiskolák lehetnek, mivel az ő esetükben ez munkaerő- és tanulóautó hiányt is okozhat majd, jelentős bevételkiesés mellett. Sokan a jelentkezők közül már most is inkább kivárják az ingyenességet. Hoffmann Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) alelnöke a Népszavának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a saját iskoláikban már 10 százalékot meghaladó volt a visszaesés. Az átalakítás egyértelműen rossz hír azoknak is, akik nem lesznek jogosultak az ingyenes jogosítványra (például idősebbek), mivel az autósiskolák velük szemben feltehetőleg kénytelenek lesznek árakat emelni.

A KRÉTA-polip és az iskola-csápok, avagy a jól megszokott központosítás

Augusztus elsején tette közzé a kormány saját honlapján azt a kormányrendelet-tervezetet, amely tisztáz és konkretizál néhány fontos részletszabályt a bevezetésre felkészülő rendszerrel kapcsolatban. Az elfogadásra váró rendelet szerint a középiskolai tanfolyam a „B” kategóriás jogosítvány megszerzéséhez biztosítja majd

1. a közlekedési alapismeretek (KRESZ),
2. a járművezetés elmélete,
3. a szerkezeti és üzemeltetési ismeretek, valamint
4. az elsősegélynyújtási ismeretek átadását.

Tehát röviden minden, a jogosítványhoz szükséges elméleti jellegű ismeret tanítását látszólag a középiskolákra bízzák, bár a gyakorlatban mindez elektronikus távoktatás útján és teljes központosítás mellett a tanulmányi rendszerben, azaz a KRÉTA-ban integrálva kerül megvalósításra az alábbi részszolgáltatásokkal:

• a tananyagok átadását szolgáló felületek (pl. honlapok, e-learning rendszerek),
• a közlekedési alapismeretek és az elsősegélynyújtási ismeretek online vizsgái,
• az orvosi alkalmassági vizsgálat alkalmassági adatainak tárolása,
• az elsősegélynyújtási demonstrációs alkalmon való részvétel nyilvántartása.

A tanulók a KRÉTA felületén jelentkezhetnek majd az online képzésekre egy erre a célra kialakított jelentkezési lap kitöltésével, amelyhez kiskorúaknál a szülő belegyező nyilatkozata is szükséges lesz.

A központosításban autonómiájukat egyre inkább elvesztő iskolák csupán a jelentkezésekkel összefüggésben kerülnek képbe, de itt is csak adminisztratív jelleggel: kötelesek tájékoztatást adni a képzési lehetőségről, a jelentkezés módjáról, illetve összegyűjtik a KRÉTA-n keresztül benyújtott jelentkezési lapokat és ellenőrzik, hogy a jelentkezők megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek.

A feladatok oroszlánrésze tehát a KRÉTA-ra hárul, azonban a korábban tapasztalt sebezhetőség miatt nehéz jó hírként kezelni azt, hogy még több adatot bízhatunk a kérdéses hálózatra.

Talán sokan emlékezhetnek még arra, amikor a KRÉTA-t 2022 szeptemberében néhány tizenéves suhanc könnyűszerrel feltörte és hozzáférést szerezett valamennyi diák összes, a KRÉTA-ban kezelt adatához, valamint a fejlesztő cég más adatbázisaihoz és a forráskódokhoz (ilyen volt például a hírhedt, mindenre kiterjedő csúnyaszavak szűrésére használt adatbázis is), illetve a fejlesztők belső kommunikációjához. A rendszert fejlesztő céget, az Educational Development Informatikai Zrt-t pedig igen jelentős, 110 millió forintos bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amiért megpróbálták eltussolni az ügyet.

Elméletben működik

Az elméleti tanfolyamokon a középiskola, illetve a szakképző intézmény utolsó évfolyamán a tanuló diákok vehetnek majd részt saját informatikai eszközeik használatával. Mindez akár a tanítási időn kívül is teljesíthető, azonban a középiskola köteles az órarendbe illesztve, tanítási napon, délután olyan idősávot biztosítani, amikor az érintettek elvégezhetik az online képzést. Ezen kívül az állami mentőszolgálat bevonásával jelenléti formában, legalább egy alkalommal elsősegélynyújtási demonstrációs alkalmat is kell majd szervezni.

A rettegett vizsgák

A középiskolák és a szakképző intézmények felelnek majd az online közlekedési alapismeretek, illetve az elsősegélynyújtási vizsga szervezéséért és lebonyolításáért: kijelölik a vizsga időpontját és biztosítják a helyszínt, valamint a felügyeletet ellátó vizsgabiztost. A vizsgázók a sikeres teljesítésről tanúsítványt kapnak az intézményektől, amely megfelelt vagy nem megfelelt eredményt tartalmazhat.

Puskázni és rendetlenkedni a középiskolásoknak sem lesz tanácsos, hiszen ugyan azok a szankciók alkalmazhatók velük szemben, mint normál esetben. A vizsgabiztos egyrész felfüggesztheti másrészt legfeljebb hat hónapra el is tilthatja azt a vizsgázót, aki például más helyett vizsgázna, a vizsgabiztost előny adásával, ígéretével, illetve fenyegetéssel befolyásolni törekszik, vagy esetleg meg nem engedett segédeszközökhöz nyúl. A rendzavarókat pedig akár három hónapra is el lehet tiltani.

Támogatás a kimaradóknak

Nem vehetnek részt a tanfolyamokon és vizsgákon azok a diákok, akik a közlekedési alapismeretek vizsgát és az elsősegélynyújtási vizsgát

1. nemzetiségi nyelven szeretnék letenni,
2. igazolt egészségi állapot miatt szövegértési vagy szövegolvasási nehézséggel küzdenek, vagy
3. hallássérült személyek, akik a magyar jelnyelvet használják.

Mivel az előbb felsorolt személyek kimaradnának az ingyenességből ezért náluk külön támogatás lesz elérhető, amelynek mértéke az említett tanfolyam- és vizsgadíjak ténylegesen megfizetett összegével egyezik meg, de legfeljebb 50 ezer forint lehet.

A gyakorlat teszi a mestert

Sok szó esett az elméletről, de mi a helyzet az általában a költségek szempontjából is sokkal jelentősebb vezetési gyakorlati képzésekkel? Itt a jogalkotó igen érdekes és egyelőre nehezen értelmezhető megoldásra szánta el magát a közúti közlekedésről szóló törvényben, ugyanis

a vezetési gyakorlatot a Magyar Honvédség is nyújthatja

az adott középiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján.

Először is fontos tisztázni, hogy a gyakorlati oktatás ingyenessé tétele egyelőre még csak papíron létezik, míg szeptembertől próba-jelleggel fognak indulni ilyen képzések néhány kiválasztott iskolában. A teljes bevezetés időpontjáról információ eddig nem érkezett.

Hoffmann Csaba, az AVOSZ alelnöke szerint „Jász-Nagykun-Szolnok megyében indul a pilot rendszer, és a honvédelmi háttérrel rendelkező iskolákat fogja érinteni. Elvileg az iskolák már kaptak arról egy tájékoztatót, hogy ez a lehetőség szeptembertől elindul, a diákok pedig a szolnoki laktanyában valamelyik számú dandárnál jelentkezhetnek”.

A jövő zenéje

A honvédségi oktatók egyébként több szempontból is kérdésesek. Egyfelől annak a 26 katonának – aki részt vesz jelenleg a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet autós oktatóképzésén, – csak a „B” kategóriás jogosítványra vonatkozó elméleti anyagából kell vizsgáznia. Velük ellentétben minden itthoni oktatónak az összes jogosítványkategória anyagából kell vizsgáznia, azonban az átképzésre jelentkező katonáknak a felvételhez még a járműműszaki ismeretekről és a vezetési tudásukról sem kellett számot adniuk, ami az AVOSZ alelnöke szerint meglehetősen aggasztó.

Összegezve, rengeteg vállalkozó szellemű katona kell még ahhoz, hogy a gyakorlati képzés is országosan elérhető legyen az új rendszerben. A bevezetés mellesleg akár 50-100 milliárd forintba is kerülhet a költségvetésnek. A Telex információi szerint még a próbaüzemhez is egyelőre csak az oktatóautók egy részét sikerült beszerezni 20 honvédségi Suzuki Vitara formájában, igaz idén csupán kicsit több mint 500 millió forintot különített el a kormány erre a célra, jövőre pedig 800 millió körül alakul majd ugyan ez a szám.