Rogán Antal is esélyes arra, hogy Matolcsy György utódja legyen a jegybank élén?

Aligha van olyan minisztere Orbán Viktornak, aki sűrűbben magyarázkodna kudarcos prognózisai miatt, mint Nagy Márton. Pályatársai közül Matolcsy György tévedhetetlennek tartja magát, és azt ismételgeti, hogy az általa vezetett MNB mindig pontosan azt tette, amit tennie kellett. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig egy ideje már csak kockázatmentes propagandaszólamokra szorítkozik. A nemzetgazdasági miniszter viszont tipródik, hogy miért nem válnak valóra a gazdasági növekedéshez fűzött reményei.

Hosszú az okok listája, amelyen a háborún, a kedvezőtlen külső körülményeken, Brüsszel úgymond tehetetlenségén és a lakosság óvatosságán túl az is szerepel, hogy a költségvetési és a jegybanki politika egyaránt fékezi a növekedést. A különböző tényezőket azonban a miniszter nem illeszti össze.

Kétségkívül igaz, hogy „az egyensúlyhoz való gyors visszatérés gátolja, illetve késlelteti a gazdaság újraindítását”, de a 2020–2023 közötti költségvetési lazítás után menetrendszerűen szigorításnak kell következnie. Abban is igaza van, hogy az MNB monetáris politikája szintén szigorú, az ő kifejezésével „restriktív”, mert az MNB „2,5 százalékos pozitív reálkamatot tart fenn”.

Csakhogy 2022 októberéig negatív volt a reálkamat, ami kevés volt a gyorsuló áremelkedés megfékezéséhez, és végül valutaválsághoz vezetett. Érthető tehát az MNB óvatossága, hiába vádaskodik a miniszter, hogy küklopszüzemmódban működik, mivel egyetlen szemével az inflációt kémleli.

„A gazdasági kabinet akciótervet készített a kormány részére” – mondta Nagy Márton az Indexnek, ami biztosan így is van, hiszen a testületet ő vezeti, majd hozzáfűzte: a tárcája a közelmúltban „gazdaságpolitikai centrummá vált”. Egyre erősebben tartja magát az a híresztelés, hogy ez a centrum magába szippantja a Pénzügyminisztériumot is, Matolcsyt pedig jövő márciustól Varga Mihály váltja az MNB élén.

Nem ő azonban az egyetlen jelölt a fontos pozícióra.