Tagadja a Fidesz, hogy bővítené a határon túliak szavazati jogát, de tagadott azelőtt is, hogy megadta nekik

Határozottan tagadja a kormány, hogy a határon túli magyarok választójogának bővítésén dolgozna, s egyéni választókerületeket alakítana ki Magyarországon kívül. Az ilyen cáfolatokat érdemes a helyükön kezelni, pláne ha Orbán Viktor hatalomban maradása a tét. Az ötlet megvalósulása a Fidesznek mintegy tíz képviselői helyet hozhat, s ha a közvélemény-kutatások szoros választási eredményt jeleznének, erről nyilván nem mondana majd le.

Azért is fenntartásokkal kell kezelni a mostani tagadást, mert pont a határon túliak választójogának kérdésében a Fidesz sosem játszott nyílt lapokkal, nem tudta ugyanis felmérni, milyen hatással lenne annak propagálása a magyarországi választókra. Egyszer elszólták, de egyből meg is égették magukat. A 2006-os Fidesz-kongresszuson Mikola István képviselő, korábbi egészségügyi miniszter kijelentette: „Meg kell próbálnunk nyerni. De nemcsak négy évre nyerni, hanem húsz évre nyerni legalább. Nekem is van egy elképzelésem ezzel kapcsolatban. Ha négy évre nyerni tudunk, és utána – Martonyi János professzor úrra nézek – mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne ebben az országban.”

Az ezt követő felháborodásnak része volt abban, hogy a Fidesz elvesztette a 2006-os választásokat, s sem a következő előtt, de még utána sokáig sem volt hajlandó beismerni, hogy szavazati jogot készül adni a határon túliaknak. Mikola persze tisztában volt a Fidesz céljaival, de nem lévén politikus alkat, kifecsegte a titkot.