Nincs elég ágy a fővárosi veseátültetettek számára, a sürgősségin sem kapnak megfelelő ellátást

Évről évre romlik a hazai, azon belül is főleg a budapesti vesetranszplantáltak helyzete. Mindezt úgy, hogy a veseátültetés lényegében sikerágazatnak számít Magyarországon. A hazánkban 1962-ben elvégzett első szervátültetés is egy élődonoros veseátültetés volt, tavaly pedig, amikor a transzplantációk száma átlépte a 12 ezret, ebből 9626 érintette a vesét.

Pedig a témát a kormány Magyarország soros uniós elnöksége alatt is kiemelten kezeli. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szervdonáció és a szervátültetés „szakmai konferenciák programjaiba”, valamint informális szakpolitikai vitatémák közé is bekerül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban már beszélt arról, hogy a koronavírus-járványt követően 25 százalékkal esett a szervátültetések száma: a 2014-2019 évekhez viszonyítva 2020 és 2023 között átlagosan évi 80-100 veseátültetéssel kevesebbet végeztek Magyarországon. Ennek magyarázata, hogy a Covid alatt sokkal kevesebb volt a halott donor, a kormány mindenesetre fontosnak tartaná egy új európai transzplantációs stratégia kidolgozását.

A Covid miatt kevesebb esélyt kapnak, akik szervátültetésre várnak

A pandémia világszerte a transzplantációs műtétek számának csökkenését okozta, idehaza különösen jelentős a visszaesés.

Vándorélet

Magyarországon jelenleg a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikán kívül a pécsi, szegedi és debreceni orvosi egyetemi klinikákon végeznek veseátültetéseket. A budapesti intézmény kiemelten fontos, itt történik az országban a vesetranszplantációk több mint fele, a többi beteget pedig a három említett vidéki egyetem látja el területi alapon.

Információink szerint azonban Budapesten az elmúlt időszakban sorozatos problémák akadtak,

a Semmelweis Egyetem egy ideje nem tudja teljes mértékben biztosítani a vesetranszplantált betegek utógondozását.