Az elmúlt években számos munkáltató kínált a dolgozóinak egészségügyi és wellness juttatásokat – azt viszont a legtöbben egyáltalán nem vizsgálták meg, hogy milyen a munkavállalók mindennapi munkája, mennyire találják azt élvezetesnek. A BCG Henderson Institute szerint (a Boston Consulting Group think tankje) ez a téma vakfolt, olyan szempont, amit sok munkahelyen nem vesznek figyelembe, és ami könnyen vezethet magas fluktuációhoz vagy kulcsemberek elvesztéséhez.
A BCG Henderson Institute világszerte ezer irodai dolgozót kérdezett meg erről a kérdésről. A felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók közel fele (45 százalék) akár csak passzívan is, de új munkahelyet, új munkát keres. 25 és 34 év között ez az arány már 51 százalékos. Az elvándorlás minden iparágban probléma, de néhány szektorban kiemelkedően nagy ennek a kockázata.
Az utazás és turizmus területén az alkalmazottak 71 százaléka keres új állást,
de hasonló cipőben jár a jogi területen dolgozók 70 százaléka, az élelmiszeriparban, illetve a fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozók 67 százaléka is. Az, hogy az alkalmazottak miért mennek és miért maradnak, az minden munkahely esetében különböző. A felmérés eredményeiből viszont kirajzolódik: kulcskérdés, hogy a dolgozók mennyire élvezik a munkájukat.
Legalább heti tíz jó óra
Jó tudni, hogy az alkalmazottak csak bizonyos mértékig tűrik a favágás jellegű, élvezhetetlen tevékenységeket. Akik heti 4 (négy!) óránál többet töltenek ilyen feladatokkal, elkezdenek azon gondolkodni, hogy elhagyják a munkahelyüket. Ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy minden pillanatban extázisban kellene lenni. A BCG felméréséből az viszont egyértelműen kiderül, hogy kevésbé valószínű a felmondás esélye, ha egy munkavállaló legalább heti tíz órát számára élvezetesnek mondható feladatokkal tölthet (egész pontosan: azok az alkalmazottak, akik élvezik a munkájukat, 49 százalékkal kisebb valószínűséggel mondják, hogy elgondolkodnának egy új állás elfogadásán, mint azok, akik nem találnak örömet a mindennapi tevékenységükben).
Mindent visz a hibrid
A válaszadók körében a hibrid munkamodellek hozták a legtöbb örömöt és a legnagyobb hatékonyságot, feltéve, hogy az ütemtervet a munkát végző csapatok közösen határozták meg – vagyis azoknak van erről döntési jogkörük, akik legközelebb állnak a feladatokhoz. A felmérés szerint a legtöbb vállalat valamilyen kombinációját alkalmazza a távoli és az irodai munkavégzésnek, de a válaszadók mindössze 13 százaléka tartozott olyan csapatokhoz, ahol közösen határozták meg a munkamodelljüket. Ez újabb kihagyott lehetőség a kutatás szerint: a csapatvezérelt hibrid munkamodellekkel dolgozó cégek
boldogabb alkalmazottak mellett a kulcsfontosságú üzleti mutatók terén is jobban teljesítenek versenytársaiknál.
Az öröm a részletekben rejlik
Az örömmel végzett munka többről szól, mint az ingyenebéd, a pingpongasztal, a babzsák, vagy néhány juttatás. Mivel az emberek dolgozni járnak a munkahelyükre – bármilyen erőfeszítés a munka örömének növelésére csak akkor lehet hatékony, ha az a mindennapi ritmusokra, rutinokra és feladatokra épül. Tehát azokra a tevékenységekre, amikkel az alkalmazottak a munkaidejük nagy részét valóban töltik.
Ezért kulcsfontosságú megérteni, hogy pontosan mivel töltik az emberek a munkanapjaikat – és hogy ez örömet okoz-e nekik. A felmérés azt mutatja, hogy az emberek úgy érzik, hogy túl sok időt töltenek örömöt elvonó feladatokkal. Az időrabló adminisztratív munka például alig ad örömöt, míg a legtöbb esetben az örömforrásnak számító egyéni fejlődést is lehetővé tevő feladatokra nagyon kevés idő jut.
Super AI Man
Ez különösen fontos ma, mikor a vállalatok éppen sorra építik be a folyamataikba a generatív mesterséges intelligenciát és más technológiákat. Ebben az időszakban nem elég csak a termelékenység növelésére törekedni; a szervezeteknek azt is figyelembe kell venniük, hogy ezek a technológiák hogyan befolyásolják a munkavégzés örömét. És ha a bevezetés sikeres – a dolgozók elfogadják és hatékonyan használni is tudják ezt az új technológiát –, az emberek gyorsabban és jobban fognak dolgozni.
A GenAI és más technológiák akár használhatóak a sok időt elvevő, és szinte semmilyen örömet nem jelentő adminisztratív feladatokra is. Vagyis itt a lehetőség a munkaidő újraosztására, hogy a nyolcórányi (vagy hosszabb) munkaidő nagyobb részét valóban érdekes feladatokkal lehessen tölteni. Mikor a GenAI bevezetését fontolgatjuk a cégnél, a munkaerő megtartására és a boldogság-faktorra gyakorolt hatása épp olyan fontos, mint a termelékenység- és kreativitásnövelő potenciáljának kiaknázása.
A BCG egyik korábbi kutatása azt találta, hogy azok közül, akik rendszeresen használták a ChatGPT-t adminisztratív feladatokra, 46 százalék mondta, hogy „nagyon elégedett” a munkájával, míg azoknak, akik ezeket a feladatokat „kézzel” oldották meg, mindössze a 18 százalékuk volt elégedett.
A vezetők tehetnének róla
Mint minden technológiai forradalom esetében, a GenAI is ígéretes eszköz a hatékonyság és az eredményesség megnövelésére. Ugyanakkor nem várható el, hogy a dolgozók lelkesedéssel fogadják azokat az eszközöket, amelyekről úgy érzik, hogy csak a munkáltatóknak aratják le a hasznot. A vezetők számára ez önsorsrontó stratégia lehet, végső soron elégedetlenséghez és fokozott fluktuációhoz vezethet. Az egyenlethez tehát hozzá kell tenni az embert: az alkalmazottakkal közösen kell kialakítani a kereteket, és a vezetőknek ebben a folyamatban példaképként kell részt venniük.
A vezetőknek fel kell tűrniük az ingujjukat, és meg kell találniuk, mi akadályozza meg alkalmazottaikat abban, hogy élvezzék a munkájukat. Ugyanúgy, ahogy a vállalatok igyekeznek megismerni ügyfeleiket, a vezetőknek is meg kell érteniük alkalmazottaik szükségleteit. Ezt felismerve és az öröm fontosságát elismerve a vállalatok elkezdhetik megváltoztatni a helyzetet – és megtarthatják azokat a tehetségeket, akiktől továbbra is függeni fognak.
A hírlevél a következő szövegek alapján készült: Doubling Down on Employee Joy; How GenAI can make work more fulfilling (Deborah Lovich, Rosie Sargeant, Jacob Smith); Enjoying Work Matters More Than You May Realize
Nyitóképünkön a Parks and Recreation (Városfejlesztési osztály) egyik szereplője, Ron Swanson (Nick Offerman) teljesíti be a boldog munkavállaló szerepét. Forrás: Youtube.
