A közel-keleti konfliktusban most is az a főszabály, hogy a másik csak az erőből ért
Irán április után újra rakétatámadást indított kedden Izrael ellen, amelynek válasza ismét eldöntheti, a konfliktus milyen irányt vesz. Öt hónap alatt megváltoztak az erőviszonyok, a Gázában is harcoló Izrael meglepte Teherán legfontosabb kliensét, a Hezbollahot, amely elszámította magát. A libanoni határt átlépve az izraeli hadsereg már a szárazföldi offenzívát is elindította.
Mintegy kétszáz ballisztikus rakétát indított Irán kedd este Izrael felé, amelyek negyedórányi repülés után lakatlan területen csapódtak be, vagy Tel-Aviv és Jeruzsálem fölött beleütköztek a Vaskupola néven emlegetett légvédelmi rendszerbe. Daniel Hagari, az izraeli hadsereg vezető szóvivője a helyi idő szerint este fél kilenckor véget ért rakétaeső után nem számolt be áldozatokról, ellenben egy Tel-Avivban elkövetett, a hatóságok által terrortámadásnak minősített lövöldözésben a két tettes legalább nyolc emberrel végzett.
Hagari kijelentette, hogy az iráni támadásnak következményei lesznek, amire megvannak a terveik, és döntés kérdése, hogy azok végrehajtására hol és mikor kerül sor. Ezt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek kell meghoznia. Elemzők szerint az izraeli közvéleményben megerősödött az az álláspont, hogy a korábbiaknál határozottabb választ kell adni, és ezt táplálja az is, ahogyan – taktikát váltva – célzott likvidálásokkal, bombázásokkal, és először korlátozottnak mondott, mostanra egyre kiterjedtebb szárazföldi akcióval meglepték, s elkezdték felmorzsolni a Libanonból rakétázó Hezbollahot.
Az izraeli harctéri sikerek lendülete Washington aggodalmai szerint agresszív válaszlépésre bátoríthatja Netanjahut, aki az utóbbi hetekben nem hallgatott arra, amit Joe Biden amerikai elnök mondott. Az előző, áprilisi iráni rakétaeső idején még igen, mert akkor a Fehér Ház azt üzente, Izrael könyvelje el a nyereségét – a támadás sikeres kivédését –, és visszafogottan reagáljon. Az izraeli rakéták az iráni Iszfahánnál lévő légitámaszpont elhárítórendszerét lőtték ki. Ez azonban egyszerre volt egyetlen célpontként a korlátozott válasz jele, de figyelmeztető jelzés is. A bázis ugyanis a közeli Natanz urándúsító létesítményét védi, ami Irán atomfegyverprogramjának egyik fontos eleme. A kérdés így a keddi rakétatámadás után úgy hangzott, Izrael a „jelentősnek” ígért válasszal túllépi-e az áprilisit földrajzi és hadászati értelemben, vagyis célba veszi-e Irán nukleáris telephelyeit.