„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Még mindig növekszik az egyházaknak szja-egyszázalékukat felajánlók száma, ám az átláthatatlan egyházfinanszírozásban csupán csepp a tengerben ez az összeg. HVG-Ténytár.
Az adófizetők 1998 óta ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát különböző egyházaknak, a 2023-as bevallás idei elkészítésekor már 166 egyház és vallási szervezet rendelkezett az ehhez szükséges technikai számmal. Bár a hívek száma népszámlálásról népszámlálásra apad, a tavalyi évhez képest 15 ezer fővel növekedett a felajánlók száma, ugyanakkor szembetűnő, hogy a felajánlást tevők 13 százaléka nem valamely vallási közösségnek, hanem a kiemelt költségvetési előirányzat számára adta a pénzét.
A legtöbb felajánlást minden évben a Magyar Katolikus Egyház gyűjti, ám míg a 2022-es népszámlálásban magukat vallásosnak mondók 62 százaléka vallotta magát római katolikusnak, az szja-egyszázalékot felajánlóknak csak a 38 százaléka adakozott számukra. Kevésbé szembetűnő a különbség a lista második helyén álló reformátusoknál, akik a magyar társadalomban 22, míg az adakozók között 16 százalékos arányban képviseltetik magukat. Hozzá kell azonban tenni, hogy az idei évre húszezer fővel csökkent a Református Egyháznak adakozók száma, talán nem függetlenül az év elején az egyház körül is borzolódó kegyelmi botránytól.
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
A sérültnek élete végéig jár ingyen az összkomfortos lakás.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cég tulajdonában álló ingatlan.
Tizenkét devizahiteles ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.