A semmiből talál ki nem létező anyagokat – a rendszer, ami besöpörte a Nobelt is
4 perc
2024.10.17. 10:30
2024.10.17. 11:34
Beláthatatlan gyógyászati és technikai kilátásokat nyit, hogy lehetséges lesz olyan fehérjék gyártása, amelyek a természetben nem léteznek, de a tudósok úgy konstruálják meg őket, hogy a kívánt hatást érjék el. Ilyen kutatásokért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat David Bakernek, John Jumpernek és Demis Hassabisnak.
Számítástechnikai Nobel-díj nincs, ezért a fizika kategóriában díjaztak két kutatót, és azóta a kémia kategóriában hasonlóképp a mesterséges intelligencia (MI) kutatóinak ítélték oda az elismerést. Két díjazott szokatlanul fiatal (48 és 39 évesek), és az is eltér az átlagtól, hogy egyikük sem egyetemi ember, hanem egy magáncég – a londoni DeepMind – alapítója, illetve vezető kutatója.
Pikáns, hogy a DeepMind tulajdonosa most már a Google anyacége, az Alphabet, és a Google ezekben a napokban gonosz monopolistaként is szerepel a hírekben: amerikai bírósági eljárás nyomán akár az is fenyegetheti, hogy leválasztják róla néhány vezető üzletágát, illetve termékét, például a Chrome böngészőt vagy az Android operációs rendszert.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó HVG&Betegbarát pályázatra.
Kövesd a #egészség 2024 címkét!
Ezek után az sem meglepő, hogy az egyik díjazott, a londoni születésű Demis Hassabis nem vegyész. Miután 13 évesen sakkmester lett, tizenévesen programozással és játéktervezéssel foglalkozott, majd az idegtudományban ért el eredményeket. A DeepMind céget is népszerű táblás játékok MI-modellezésére alapította.