A valóban működő fogyasztószerek terjedése, a közösségi médiában népszerű fehérjedús étrend és az egészségtudatos táplálkozás trendje együtt olyan keresletet teremtett egy korábbi melléktermék iránt, hogy lassan a sajt veszi át tőle a melléktermék szerepet.
A fehérje körül ma már akkora a felhajtás, hogy lassan nincs olyan élelmiszer, amelyből ne készülne proteines változat. De valóban több fehérjére van szükségünk, vagy csak a fitneszipar talált fel egy újabb marketingeszközt? A kutatások szerint a válasz egyszerre igen és nem: a megfelelő fehérjebevitel kulcsszerepet játszik az egészséges öregedésben, de korántsem mindegy, miből és mennyit fogyasztunk. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Melyek az alapvető különbségek az állati és a növényi eredetű proteinek között, és hogyan hatnak az egészségünkre az ultrafeldolgozott élelmiszerek – erről beszélgettünk Szűcs Zsuzsannával, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökével.
A magyar családi tulajdonban lévő BioTechUSA 5,5 milliárd forintból modernizált szadai üzemében jártunk, ahol az elsők között kóstolhattuk meg a cég ősszel forgalomba kerülő legújabb termékét, a nem mesterséges intelligencia által megkomponált ízű Crusht.
Beláthatatlan gyógyászati és technikai kilátásokat nyit, hogy lehetséges lesz olyan fehérjék gyártása, amelyek a természetben nem léteznek, de a tudósok úgy konstruálják meg őket, hogy a kívánt hatást érjék el. Ilyen kutatásokért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat David Bakernek, John Jumpernek és Demis Hassabisnak.
Hamarosan más állatoknál is kipróbálhatják azt a különleges eljárást, amely sérült egereknél már működött: a bénult rágcsálók 2-3 hét alatt visszakapták a járáshoz szükséges képességet.
A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól. Felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.
Először azonosított extrém hideget észlelő receptorfehérjét egy nemzetközi kutatócsoport. A protein abban segít a szervezetnek, hogy reagáljon a szélsőséges hidegre.
Megtévesztő módon húsevőkre jellemzőnek tűnik az óriáspandák táplálkozása a bambusz kizárólagossága ellenére.
Eddig több mint 3,2 millió állatot kellett leölni az országban a madárinfluenza miatt, az ágazatot durván 7 milliárd forintos veszteség érte. A leölt állatok teteme asztalra már nem kerülhet, de találtak módot a hasznosításukra.
Egy amerikai kutató kipróbálta, tudna-e azon a táplálékon élni, amit a csimpánzok esznek Afrikában. Étrendjükből szinte mindent megkóstolt.
