A fatökű állam
5 perc
2025.01.08. 02:27
„Beindítjuk a növekedést!” Már megint? „Jövőre 3-6 százalék!” Ahhh. Remélem, ezek hallatán már más is felszisszen.
Kincstári optimizmus és propaganda, ezek is jól ismert kifejezések. Úgyhogy hadd kezdjek egy, még a 3-6 százaléknál is merészebb állítással: az államnak, rövid távon, pozitív hatása nem nagyon tud lenni egy olyan komplex jelenségre, mint a gazdaság. Megpróbálom ezt – a teljesség igénye nélkül – néhány ábrával illusztrálni, kinézve kelet-európai szomszédainkra is.
Szóval mit tehet – és mit nem – egy állam az ország gazdaságával?
Az első ábrát már sokan, sokféleképpen taglalták, úgyhogy csak röviden.
Az elmúlt 30 évben az EU-hoz csatlakozott kelet-európai országok GDP-je nagyon hasonló dinamikával alakult. Vannak éllovasok, Csehország és Szlovénia, akik 1995-ben és most is azok. Vannak átlagosak, mint Lengyelország és Magyarország, szintén 30 éve hasonló szürkeségben. Talán két ország érdekesebb: Szlovákia, ami átlagos országból a csoport aljára küzdötte le magát és Románia, amíg meg pont ellentétesen haladt. De ez a cikk csak kisrészt szól róluk.
Mi történt Kelet-Európában?
Nagyon leegyszerűsítve: a kínai (a globális) vevő veszi (vette?) a nyugat-európai termékeket (autót), amit szerencsére Kelet-Európában szerelnek össze. Miért itt? Történelmi örökség: az olcsó munkaerő. Földrajzi örökség: a közelség. És a legfontosabb, a politikai jelen, a határok, vámok eltűnése. Azaz kormánypropagandáktól (van az máshol is) függetlenül: nem gazdasági miniszterek miniszterkedtek, hanem beérett az EU tagság.
Még gyermeket vásárolni sem könnyű
De hát a GDP-re persze, hogy nem tud a kormány hatni, annyira összetett. De itt van egy gazdasági (igen, gazdasági) mutató, amire nagyon egyszerűen lehetne hatni: a gyerekek száma. Adunk értük pénzt és akkor majd gyártják őket – szól a kormányzati logika, és adnak is. Én havi 100 ezer forintot kapok a három gyermekemért a kedves adófizető olvasóktól – köszönöm szépen, de immár határozottan keveslem. Az hagyján, hogy időközben nőttek egy csomót és ezért több párizsit zabálnak – ez a hatás az eredeti kalkulációmban is szerepelt. Ami váratlanul ért, hogy Magyarországon a párizsi ára tizenpár év alatt megháromszorozódott és már drágább, mint Párizsban!
Kéne még pénz, hahó!
Van egy ország, ahol többet is adnak egy gyerekért. Lengyelországban 500 zlotyit (2024-től nyolcszázat!), azaz 45, most már 72 ezer forintot kapnék, per kölök, és még a párizsi is kevésbé drágul. Ennyi pénzért ott talán még mindig gyártanám azokat a gyerekeket, nem? Nem. Legalábbis a lengyelek nem gyártják. Ha ránézek az alábbi ábrára, akkor azt látom, hogy a két „családbarát” országban (a „családbarát” PIS 2023 végén elveszítette a választásokat) készül talán a legkevesebb gyerek. Ha ránézek a lengyel Family 500+ gyermekvásárlási program Wikipédia oldalára, akkor azt olvasom, hogy „nincs olyan kutatás, ami kimutatná, hogy ezek a programok növelték volna a születések számát”. Ha ránézek az előző lengyel kormány által összerakott honlapra, akkor ezt nem olvasom. A propaganda nem magyar sajátosság.
Termékenységi ráta: Egy szülőképes korú nőre hány gyerek jut? 2,1-es érték fölött sokasodik a nép.