Különleges üzleti háttérrel rendelkezik az a magyar drónfejlesztő csapat, amely a minap egy belgiumi szaklap alapján a magyar sajtóban is ismertté vált a rendkívül nagy hatótávolságú, pilóta nélküli légi járműjének, a Phantomnak köszönhetően.
Az Uaviator Drones Kft.-ről van szó, amely már 2015-ben megalakult, bár tulajdonosai ezt a nevet csak 2017-ben adták neki. A cégnek mindenesetre egy ideje már saját honlapja is van, amelyen hirdeti, hogy merevszárnyú UAV (vagyis pilóta nélküli járműveket, azaz) drónokat gyártanak, székhelyük a tököli repülőtér, és egy látnok pilótájuk van, aki egész életét hihetetlen repülő tárgyak megalkotásával töltötte.
A hagyományos érzékelőrendszerek számára észrevehetetlen, lopakodó technológia beépítése azt sejteti, hogy leginkább katonai felhasználásra szánhatják az eszközt, leszámítva persze a paparazzókat, akik számára ugyancsak hasznos kis szerkentyű lehetne egy fantom. Hatótávolsága 10 ezer kilométer, és állítólag akár 500 kilogrammot is elcipel, vagyis csapásmérő harci eszköz is lehet rajta.
A védelmi ipari szakértők elismeréssel számoltak be a fejlesztésről, de arra nem tértek ki, hogy a „látnokon”, a több szabadalmat is jegyző Kersics Andráson kívül kik vesznek részt a vállalkozásban. Pedig két szálon is ismert üzletemberekről van szó: az egyik szál egy nyolc évvel ezelőtt lefülelt illegális fegyverkereskedelmi ügylet, a másik pedig Orbán Viktor kormányfő fogászának uniós támogatása.
Az Uaviator drónját bemutató film:
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
