A befektető viszonya Amerikával – szerelem?

A világ összes tőzsdén forgó vállalatának a részvényárfolyamok alapján számított összértékéből hozzávetőleg 60 százalékot tesznek ki az amerikai részvények. Ez kissé leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a devizák mozgásának hatásától, az egyes devizák dollárral szembeni erősödésétől vagy gyengülésétől eltekintenénk, akkor csak és kizárólag amerikai részvényekből is ki lehetne alakítani egy kellően sokszínű részvényportfóliót – miközben egy amerikai részvények nélküli részvényportfólió tulajdonképpen csak bátor, spekulatív döntések eredménye lehet.

Az amerikai részvénypiacon minden gazdasági szektor, minden iparág képviselője megtalálható, mindenféle méretben. Bőven vannak vastagon nyereséges, folyamatosan növekvő profitot termelő vállalatok, ezek között sok olyan is, amely évtizedek óta évről évre növelni tudja a részvényeseknek fizetett osztalékot is – ez utóbbiakat hívják „osztalékarisztokratáknak”. Se szeri, se száma a piac által ígéretesnek árazott, azaz már nem olcsó növekedési sztoriknak, amelyek közül rendre nagyon sokról kiderül, hogy bizony nem volt túlzó az árfolyamukba árazott növekedési potenciál. Tömegével vannak okkal vagy ok nélkül éppen elfelejtett részvények, ahogy mindig megvannak a piac aktuális sztárjai is.

Az amerikai részvénypiac állandóan pezseg a hírektől, a vállalatok innovációinak és versengésének híráramlásától. Gyakorlatilag nincs olyan esemény vagy folyamat a világban, amely ne kedvezne vagy ártana a tőzsdén forgó amerikai vállalatok jövedelmezőségének, és így a részvényeik árfolyamának. Az amerikai tőkepiac él, lüktet, vibrál, funkcionál, alapvető szerepe van a gazdaságban. Ebben a tekintetben a nagy piacok között egyedülálló a világon.

A tőzsdén keresztüli tőkebevonás; egy vállalat növekedésének a tőzsdén keresztüli tőkeemelésből való finanszírozása; az alapítók, illetve korai befektetők tőzsdei tranzakciókon keresztüli kiszállása; a versenytársak tőzsdei tranzakciókon keresztüli felvásárlása vagy összeolvadása; vagy éppen egy üzletág vagy leányvállalat tőzsdén történő értékesítéssel való leválasztása; vagy egy tőzsdén forgó vállalat kivásárlása mind magától értetődő, mindennapos esemény az Egyesült Államokban.

Suta geológiai analógiával élve: az amerikai tőkepiac és azon belül a részvénypiac olyan, mint a Föld azon korszaka, amikor a kontinensek még vándorolnak, szétválnak, összeütköznek.

Ezzel szemben a világ legtöbb részvénypiaca olyan, mintha a múltba néznénk vissza általuk. Ebben a múltban egyszer, valamikor imitálták a tőkepiacot, sokszor állami vállalatok privatizációjával, és amikor itt befektetési döntéseket hozunk vállalatok részvényeivel kapcsolatban, akkor a kőzetlemezek múltbéli ütközéseiből visszamaradt hegységeket másszuk meg és kerülgetjük, a szereplők pedig alig változnak.