Romániában kőkeményen parancsoltak megálljt az orosz kavarásnak – kizárhatják az új elnökválasztásból a TikTok-sztár botrányjelöltet

„A román precedens” – valószínűleg így fognak hivatkozni a következő években arra, ami most a romániai elnökválasztás körül zajlik. Az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a voksolás első fordulóját, és jogellenesnek minősítette a választókat hamis információkkal befolyásoló Európa-ellenes propagandát. A három héten át zajló parlamenti és elnökválasztás ideje alatt először az online propaganda mértéke és hatása váltott ki rendkívüli nemzetközi figyelmet, majd az, ahogy a hatóságok fokról fokra egyre határozottabban reagáltak a súlyos befolyásolási kísérletre.

Magyarországot az utóbbi években többször is kritika érte a hamis magyar és esetenként orosz kormányzati propaganda térnyerése miatt. Talán ez az oka, hogy a magyar kormányfő most különösen gyorsan reagált a romániai eseményekre. Orbán Viktor rögtön az első forduló után beszélt „az online platformok és a választók” romániai találkozásáról, utalva az egyelőre elbukott sikerember, Calin Georgescu TikTok-kampányára. „Hálásak vagyunk a románoknak, hogy laboratóriumként lekísérletezik nekünk, mi pedig ennek a vitának a tanulságait összegezve megnézhetjük, van-e teendőnk a problémák elhárítása érdekében Magyarországon” – nyilatkozta november végén a magyar miniszterelnök. Azóta viszont a kormánykommunikáció csak érintőlegesen foglalkozik a romániai magyarok számára nagyon is kockázatos folyamatokkal és a szuverenista-patrióta szélsőjobbos erők előretörésével. Pedig a román alkotmánybíróság újabb és újabb, megfontolásra érdemes példákkal szolgál „a problémák elhárításával” kapcsolatban.

Az alkotmánybíróság látszólag váratlanul, éppen azon a napon nyilvánította érvénytelennek az elnökválasztás első fordulóját, amikor a külföldi szavazókörökben már elkezdődött a második forduló, és mire Olaszországban lezárták a külföldön élő román állampolgárok előtt az urnákat, már ötvenezer semmibe vesző szavazat gyűlt össze. A határozat annak ellenére meglepte a jelölteket, a szavazókat és a nemzetközi közvéleményt is, hogy az első forduló óta óvás óvást követett, és óránként derültek ki újabb visszaélések az elnökválasztással, illetve az elnökválasztási kampánnyal kapcsolatban. Az felmerült ugyan, hogy az illetékes hatóság elrendeli az első forduló megismétlését, de azt, hogy kampányostul, első és második fordulóstul új eljárás lesz, az események legelszántabb kritikusai sem gondolták.

Már a novemberi urnazárást követő órákban nyilvánvaló volt, hogy a közvélemény-kutatások szerinti 2 százalékával szemben 22 százalékos támogatottságot elérő jelölt, a szélsőjobboldali Calin Georgescu mögött összehangolt, profin irányított, jellemzően a kínai TikTok oldalán szervezett online kampány zajlott.

A hatóságok azonban egymásra mutogattak, és napokon át hárították a felelősséget. Egészen addig, amíg a dominó el nem érte a még hivatalban lévő államelnököt és az alkotmánybíróságot. A választás tisztaságát védő első érdemi lépések akkor történtek meg, amikor Klaus Iohannis államfő összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy megvizsgálja a választás befolyásolásáról szóló belügyminisztériumi és titkosszolgálati dokumentumokat, és döntsön az esetleges következményekről. A testület zárt ajtók mögött tárgyalt, majd balladai tömörségű közleményt adott ki: megállapította, hogy külső (orosz) állami és nem állami szereplők részvételével valóban kibertámadás érte a román választási rendszert.

Georgescu és Putyin karikatúrája egy tüntetőnél Bukarestben

AFP / Daniel Mihailescu

Mindeközben a román közélet forrt, az ország rendkívüli indulatokkal készült a második fordulóra. A Védelmi Tanács nyilatkozata olaj volt a tűzre. A kibertámadás ténye megrémítette azokat, akik a szélsőjobb előretörésétől tartottak: csupán néhány napjuk maradt, hogy felvegyék a harcot az ismeretlen eredetű és jellegű, de példátlanul hatásos, szavazatok millióit hozó propagandával. A semmiből jött jelölt hívei az első forduló után jogkorlátozást és „a nép hangjának” elfojtására tett kíméletlen kísérleteket láttak a biztonsági intézkedésekben. Az elnökválasztás előtti napok tüntetésekkel, utcai konfliktusokkal fenyegettek. Több jogvédő és újságíró-szervezet – olyanok, amelyek részt vettek a kibertámadások azonosításában és feltárásában – arra jutott, hogy a helyzet csak a teljes transzparencia kikényszerítésével kezelhető, következménye kell hogy legyen a választási rendszer ostrom alá kerülésének. Az átláthatóság nevében nyílt levélben kérték Iohannistól a titkosított dokumentumok közzétételét.

Az államelnök, aki közvetlenül felügyeli az állambiztonsági szerveket, amúgy is kínos helyzetben volt. Ő az első embere az országnak, akinek első kézből kellett volna információkat kapnia a visszaélésekről,

és aki a legtöbbet tehetett volna ezek megelőzéséért. A hivatalától rendkívül népszerűtlen politikusként megváló Iohannis végül rövid időn belül helyt adott a kérésnek.

A román alkotmánybíróság kétszer is nekifutott az elnökválasztás körüli vitás kérdések rendezésének. Először azon a napon, amikor a Védelmi Tanács is ülésezett. De ekkor még nem a Tanács állásfoglalása alapján döntöttek az alkotmányőrök, hanem két panaszt bíráltak el. Az elnökválasztás két, egyébként esélytelen résztvevője (Cristian Terhes és Sebastian Constantin Popescu) megóvta az első forduló eredményét. Többek között azt kifogásolták, hogy a második fordulóba jutott Elena Lasconi kapta a választás előtt néhány nappal visszalépett Ludovic Orban szavazatait. Már ebben az első körben is elhalasztották a választás érvényesítését, és elrendelték a szavazatok újraszámlálását, ami azonban nem hozott meglepetést. Sőt! Nőtt az esélytelennek tartott Elena Lasconi előnye a harmadik helyre szorult, korábban biztos befutóként számontartott Marcel Ciolacuval szemben. A látszat még akkor is azt mutatta, hogy a romániai választásokkal tulajdonképpen minden rendben volt, sem a szavazás, sem a szavazatszámlálás lebonyolítását nem lehet kifogásolni. Ahelyett azonban, hogy a kedélyek megnyugodtak volna, továbbgyűrűzött a kibertámadás miatt kirobbant botrány. A civil szervezetek által sarokba szorított Iohannis döntése nyomán az alkotmánybíróság – a titkosítás alól feloldott dokumentumokra hivatkozva – saját hatáskörben indított alkotmányvédelmi eljárást.

Az ügy súlyához képest rövid egyeztetés után, december 6-án közzétett határozatában a testület kimondta: a látszat ellenére semmi sincs rendben a választás körül. Az első fordulót érvénytelenítették, új választás kiírását rendelték el, ugyanakkor az alkotmány rendelkezései alapján meghosszabbították Klaus Iohannis mandátumát az utódja hivatalba lépéséig. A sokak által vitatott és megkérdőjelezett határozatot, valamint annak rövid, gyorsított eljárásban összeállított indoklását a kilenctagú alkotmánybíróság egyöntetűen, konszenzussal ellenjegyezte. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt hónapokban sorozatban érte kritika az alkotmánybírákat, egyebek között azért, mert függetlenségük megkérdőjelezhető, és különböző politikai érdekeket képviselve súrlódnak egymással. Most azonban, úgy tűnik, a testület felülemelkedett minden korábbi nézetkülönbségen és megosztottságon, ami megerősítette a döntés alkotmányosságát.

Vlad Perju alkotmányjogász arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkotmánybíróság a döntés horderejéhez képest csak vázlatos indoklást adott – ez pedig arra utal, hogy a körülmények gyors változása kényszerhelyzetbe hozta a testületet, a dokumentumot a szokásos előkészület nélkül, egyetértésben, de sebtében és felületesen szövegezték meg. Az eljárás ugyan kifogásolható ennek alapján, viszont magyarázza a történteket, hogy a román alkotmány hézagos: nem rendelkezik pontosan arról, mit kell tartalmaznia egy ilyen, a választást érvénytelenítő határozatnak.

A sietségnek több oka volt. Küszöbön állt a második forduló, és a hetek óta gyűlő indulatok, a felpörgött választási kampány miatt jelentős volt a mozgósítás. A román sajtóban különböző spekulációk láttak napvilágot. Georgescu hívei úgy vélték, az alkotmánybíróság döntése a szélsőjobboldali jelölt győzelmét hivatott megakadályozni. A jobbközép Elena Lasconi támogatói pedig azért tiltakoztak, mert a választás érvénytelenítése jelentősen rontotta annak az esélyét, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje jusson a második fordulóba.

Az alkotmánybíróság első körben igyekezett tisztázni, hogy a kibertámadásról nyilvánosságra hozott dokumentumok új helyzetet teremtettek. Másodsorban próbálta menteni, ami még menthető az alkotmányos alapelvek és a demokratikus intézmények iránti, rohamosan gyengülő bizalomból. Egy olyan választással kapcsolatban, amelyen tömegek vesznek részt, nem könnyű utólag alkotmányjogi kifogásokat megfogalmazni. Függetlenül attól, hogy ki a nyertese egy ilyen döntésnek, nehéz alkotmányos érvekre hivatkozva érvényteleníteni, még akkor is, ha ezek az érvek megalapozottak, és a kifogások bizonyítottak.

Ezért döntöttek még a második forduló előtt, gyorsított eljárásban, de némi alkotmányos „ráedzéssel” az érvénytelenítés mellett. Októberben egyszer már nagy vitát váltott ki a romániai belpolitikában, hogy kizárták az elnökjelöltek közül a szélsőjobboldali, orosz kapcsolatairól hírhedt európai parlamenti képviselőt, Diana Sosoacát, mert választási programjában és nyilvános megszólalásaiban is megkérdőjelezte Románia alkotmányos rendjét és alkotmányos alapértékeit, így az ország EU- és a NATO-tagságát is. Ezt a döntést akkor sokan a taláros testület politikai elfogultságaként értelmezték, és pártpolitikai beavatkozásként értékelték a kampány utolsó heteiben.

Többen, köztük Vlad Perju alkotmányjogász is arra hívják fel a figyelmet a politikai vádakkal szemben, hogy már az októberi döntés idején is az alkotmány győzött a propagandával szemben. Alkotmányos alapelveket nem lehet politikai érdekből, kampánycélból felülírni, nem lehet azoktól eltekinteni. Tegyük hozzá: azon az alapon, ahogy októberben Diana Sosoacát kizárták a jelöltek közül, Calin Georgescut is kizárhatták volna, ő azonban – máig tisztázatlan okok miatt – „radar alatt” volt, nemcsak a TikTok-ot nem használó választók és a TikTok algoritmusait nem követő közvélemény-kutatók, de az állambiztonsági szervek számára is.

Annyira nem volt látható a kampánya, hogy NATO- és unióellenes nyilatkozatai egyáltalán nem keltették fel az illetékes hatóságok figyelmét. Az elemzők többsége azt valószínűsíti, hogy a következő elnökválasztásból (amelynek első fordulóját jövő márciusban szervezhetik majd meg az új román kormány döntése alapján) már Georgescut is kizárják. Akár a fenti érvek alapján, akár azért, mert eljárás indul ellene a választási törvény többrendbeli megsértése miatt. Annak az esélye, hogy az idei botrányt okozó jelölt az érvénytelenítés után még egyszer rajthoz állhat, egyenlő a nullával – véli Vlad Perju. Ezzel Georgescu alighanem maga is tisztában van, ezért is szólította fel a híveit azonnal, hogy tekintsék semmisnek az alkotmánybíróság döntését.

Az érvénytelenítés indoklása szerint az elnökválasztás egész folyamatára jellemzőek a visszaélések, jogsértések. Az idei romániai államfőválasztás – mondta ki az alkotmánybíróság – nem volt sem szabad, sem tisztességes. A jelöltek nem versenyeztek azonos esélyekkel, az online térben a politikai tartalmak elérhetőségét mesterségesen manipulálták. A választási kampány megtévesztő volt, mert Georgescu kampányanyagainál nem jelezték, hogy politikai hirdetésekről van szó, holott ennek nyilvánvalóvá tételére külön azonosító számot határozott meg a román választási hatóság. A propaganda finanszírozása több mint átláthatatlan volt, ilyen körülmények között pedig sérült a választók tájékozódáshoz való joga.

Mindez önmagában még nem lett volna elegendő a választás érvénytelenítéséhez, emlékeztet az alkotmányjogász. Ahhoz az a súlyos érv is kellett, hogy a választási rendszerbe célzottan és szervezetten külső (orosz) állami és nem állami szervezetek avatkoztak be Romániában. Alkotmányos magyarázatnak ez elég, büntetőjogi eljáráshoz azonban kevés.

A cikk a PULSE Projekt részeként, a hotnews.ro portál közreműködésével készült.

–

Nyitókép: Calin Georgescu az alkotmánybírósági döntés után nyilatkozik / Fotó: Profimedia

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!