Egyre több városban lakót érint a betegépület-szindróma – Mit okozhat? Mit lehet tenni ellene?

A nagyvárosokban legalább annyira szennyezett az épületek belső tereiben áramló levegő, mint a szabadban. Ez azonban, rengeteg egészségügyi kockázat mellett, akár kiaknázható lehetőségeket is jelent.

Egyre több városban lakót érint a betegépület-szindróma – Mit okozhat? Mit lehet tenni ellene?

Úgy tűnik, nemcsak a forgalmas közlekedési csomópontok és füstokádó ipari létesítmények közelében kellene rendszeresen mérni a levegő minőségét, hanem az irodaházakban és a lakásokban is, mivel a belterekben sokszor legalább olyan rossz levegőt szívunk be, mint odakinn. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Egészségügyi Világszervezet minapi jelentése, amely szerint évente világszerte több mint 3 millióan halnak meg háztartási légszennyezés okozta betegségekben. Bár a WHO által közölt adatban jelentős súllyal szerepelnek azok a harmadik világbeli lakások, amelyekben nyílt lánggal (sokszor petróleummal, szénnel vagy biomasszával) főznek és fűtenek, korántsem csak a szegényebbekre leselkedik ez a veszély. Az újabban épült, az energiahatékonyság érdekében szinte hermetikusan szigetelt, nyitható ablakok helyett gépi szellőztetőrendszerekkel felszerelt irodaházakban és lakóépületekben szintén nagyon könnyen megnőhet a káros anyagok és kórokozók koncentrációja.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.