Nemzetközi lapszemle: kitől fél Vlagyimir Putyin és mi volt jó ebben az évben?
Timothy Garton Ash arról írt, hogyan alakulhat az ukrán háború 2025-ben, a Die Welt a NATO jövőjét taglalja, a Financial Times pedig megkereste a pozitívumokat a most záruló évben. Válogatásunk a nemzetközi lapok írásaiból.
Guardian
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak tartaná, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már látja a következő év sötét árnyait. Az oxfordi politológus szerint fokozódik az instabilitás, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök beleerősít a hibrid hadviselésbe, ráadásul a Nyugat fél a helyzet súlyosbodásától, ám ezzel csak bátorítja a nukleáris fegyverek elterjedését.
Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, akkor Kijev veszteni fog. De még el lehet kerülni – teszi hozzá az elemző -, ha az ukránok kellő mennyiségű fegyvert kapnak, továbbá ígéretet a gazdasági újjáépítésre. Ezenkívül, ha hazatérnek a menekültek és az ország 5 év múlva belép az EU-ba, továbbá megkezdi a NATO-csatlakozás folyamatát.
Hatalmas áldozat volna, ha az ország elvesztené jelentős területeit, az ott élő 3,5 millió emberrel együtt, nem beszélve a halottakról, megcsonkoltakról, a sebesültekről. Nem az a győzelem lenne, amiről álmodtak, de siker, ugyanakkor történelmi kudarc Moszkva számára. Ma már azonban a lakosság 64 százaléka elfogadná, hogy az EU- és NATO-tagság fejében lemondana az ország elfoglalt területeiről.
Ám ennek a megoldásnak és az ezzel együtt járó biztonsági garanciáknak az elfogadtatásához is össze kell fogniuk az arra hajlandó európai országoknak. Ám a jelek e pillanatban nagyon nem ebbe az irányba mutatnak. Ha viszont nem jön össze, akkor Ukrajna a földre kerül, demoralizálódik, újabb hatalmas kivándorlás indul be, Kijevben pedig a politika nyugatellenesre fordulna. Az oroszok számára ellenben új lehetőség nyílna meg az ország dezinformálására és destabilizálására, illetve az Európa elleni hibrid háború kiterjesztésére.
Utóbbi magában foglalja, hogy a Kreml minden lehetséges formában beleavatkozna a választásokba. A német elhárítás feje arra figyelmeztet, hogy ez náluk már a jövő februárban bőven elképzelhető. Egyben fel kell készülni a NATO részéről, hogy az oroszok 2029-ben támadhatnak. Az amerikai bezárkózás hívei nem mondhatják, hogy ezt intézzék az európaiak, mert Putyin Washington fő ellenségének, Kínának a szoros szövetségese. De együttműködik Iránnal és Észak-Koreával is.
Putyin be is ismerte, hogy a lelki szemei előtt teljesen új világrend lebeg, márpedig abban bevett eszköz lenne a háború, a területrablás, valamint a mérgezés, a szabotázs, a dezinformáció. Peking és Phenjan pedig felbátorodna.
Ukrajna és példája nyomán egy sor más ország könnyen dönthet úgy, hogy védelme érdekében atomcsapásmérő eszközöket szerez be. Hogy az európai demokráciák jelenleg vonakodnak megfizetni a siker árát, az azt jelenti, hogy a világ később sokkal súlyosabb számlával szembesül.