Hamvay Péter: Hideg, meleg, hibrid és kereskedelmi háború vár ránk az új évben is

„Nem állunk háborúban, de egyértelmű, hogy békében sem élünk” – mondta első nyilvános megszólalásában Mark Rutte, az új NATO-főtitkár, miután felsorolta a közelmúltban a Nyugatot ért hibrid támadásokat, és sürgette, hogy Európa térjen vissza a hidegháborús katonai költségvetésre. Kerestünk, de nem találtunk sokkal megnyugtatóbb és optimistább mottót az idei év elé, mint ezt, amit Világ rovatunk fegyverkező Európáról szóló cikkében olvastunk. De ha igaz a mondás, hogy „ha békét akarsz, készülj a háborúra”, akkor talán jól is kijöhet a nagyobb áldozatvállalásból az unió, hiszen hideg, meleg, hibrid és kereskedelmi háború vár rá a jövőben is.

A szűkebb térségünk számára a legfontosabb változás bizonyára az, hogy majdnem másfél évtizednyi várakozás után Európa két keleti peremországa, Bulgária és Románia végre a Schengen-övezet tagjává vált. Fókuszban rovatunk cikke felidézi, hogy a két országra jellemző korrupció, a menekültügyi aggályok, majd a Covid mellett/mögött milyen üzleti, energiabiztonsági érdekek miatt nyúlt ilyen hosszúra a folyamat. A románoknak az OMV-vel, a bolgároknak a Mollal kellett megegyezniük, hogy az osztrákok és a magyarok is beadják a derekukat. Minderről persze nem beszélt Orbán Viktor, amikor saját diplomáciai sikereként állította be a bővítést. Pedig nemcsak a két érintett ország nyer a csatlakozással, hanem a Trianon óta gazdaságilag légüres térben lévő keleti magyar határvidék települései is.

Ki gondolta volna harminc évvel ezelőtt, hogy a magyarországiaknak most opció lesz a romániai munkavállalás, bevásárlás. Ennek mélyebb okairól Gazdaság rovatunk számol be. E szerint továbbra is létezik idehaza az inflációs veszély, amelyhez a bérköltségek megugrása is hozzájárul, a magas államadósságot pedig a forint gyengesége is fokozza. Részben ezért is kell több tízezer, unión kívüli vendégmunkásnak január elsejével szednie a sátorfáját. Hiszen a kormány optimista lózungjai ellenére úgy tűnik, nem indul be a gazdaság, és ezt ők is tudják.

Magyarország rovatunkban olvasható riportunkból kiderül, hogy a filippínó vendégmunkások számára az alacsony magyar bérek jelentik a boldogulást, amiért még a zsúfolt és koszos tömegszállásokat is elviselték.

Hogy milyen sok nézőpontból tekinthetünk a világra, jól mutatja, hogy az egykor Kádár börtönét megjárt, ott éhségsztrájkja miatt gumicsővel kényszeretetett Haraszti Miklós mégis úgy érzi, hogy akkor szabadabban dönthetett a sorsáról, mint ma. A 80 esztendős egykori SZDSZ-es politikussal Magyarország rovatunk készített interjút annak alkalmából, hogy januárban jelenik meg Orbán Viktor nyakkendője című minimemoárja, amiben arról ír, hogyan lett a Fidesz politikai szövetségesből ellenféllé, és az Orbán-rendszer végét is megjósolja.

Lapunk első számában igyekszünk a jövőről beszélni, s ebben leginkább Szellem rovatunk vette ki a részét Yuval Noah Harari új könyvének elemzésével, amely ezúttal az információs hálózatok történetét rajzolja fel a kőkorszaktól az MI-ig. Nem akarunk szpojlerezni, ezért itt most csak azt az elsőre meghökkentő mondatot idézzük az izraeli történésztől, hogy „az információ nem az igazság nyersanyaga”.

Mi itt, a HVG-nél ennek ellenére azt reméljük, hogy a jövőben is tudunk olyan információkkal szolgálni olvasóinknak, amelyek hitünk szerint az igazsághoz vezetnek. Ehhez a munkához kérjük idén is az önök támogatását.