„A hallgató keze az őszi félévben legyen koszos a cefrétől, télen pedig kapjon ínhüvelygyulladást a sok metszéstől”
7 perc
2025.01.05. 07:15
Tudják ugyanazt, mint a világ legjobb borászképző egyetemein, ezért jó értelemben vett öntudatot igyekeznek kialakítani szőlész-borász hallgatóikban – mondja Nyitrainé dr. Sárdy Diána, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának főigazgatója, aki szerint ők az egyik legnagyobb nyertesei a gödöllői központú MATE létrejöttének.
A HVG Diploma 2025 kiadványban számos összetett és részrangsor is böngészhető különféle összevetésekben, a karok rangsorai mellett a különféle képzésterületek toplistáit is olvashatják.
A magazinban tucatnyi interjú olvasható különböző tudományterületek egyetemi vezetőivel, illetve egyéb hasznos információkat találhatnak az olvasók a felvételi döntésekhez.
A kiadvány itt rendelhető meg. A magazin sok cikkét és részletes rangsorait a hvg360-on és az Eduline-on is olvashatják.
A HVG nemrég megjelent Középiskolai rangsoráról itt olvashat.
Hogyan került a felsőfokú szőlész-borász képzés Budára, és mekkora a szerepe a jelenlegi kertészeti oktatásban?
A Budai Campuson több mint háromezer aktív hallgatónk van, akikkel lefedjük a termékláncot a termőföldtől az asztalig. A termelést a kertészmérnökök, a feldolgozást pedig az élelmiszermérnökök képzése képviseli, az ő produktumaikat pedig – ahogy itt mondjuk – elhelyezzük a tájban a tájépítőmérnök-képzés keretében. Mindezeket alap- és mesterképzésben, magyar és angol nyelven is. A világ persze folyamatosan változik, régóta van biomérnökképzésünk is, illetve a rendkívül sikeres növényorvosképzésen kívül az elmúlt évtizedek termése a szőlész-borász MSc, amit szintén mi akkreditáltattunk. Az, hogy ez itt van Budán, szerves folytatása a hagyományoknak, ugyanis már a kertészeti oktatás meghonosításában is kulcsszerepet játszott a szőlészet.
Intézményünk egy vincellérképző szőlészeti főiskolaként alapíttatott 1863-ban, így tavaly ünnepeltük a kertészoktatás 170. évfordulóját. Az agráriumban pedig nincs még egy olyan terület, ahol a termesztés- és a feldolgozástechnológia ennyire szorosan összefügg, mint a szőlészet és a borászat. A bort alapvetően határozza meg, hogy milyen szőlőfajtából készül, ahogyan a minőségét is a termesztés milyensége. Ugyanez például a ketchupgyártásban nincs így, ott a végtermék nem annyira érzékeny a paradicsom fajtájára.
Ha a szőlészet az alapja a kertészképzésnek, hogy lehet, hogy a szőlész-borász szak csak jóval később indult?
Korábban a kertészképzés keretében lehetett szőlészetet tanulni, borászatot, feldolgozástechnológiát viszont nem. Azt az élelmiszermérnök-képzésen, az erjedésipari szakirányon lehetett választani a sör- és szeszipari képzés mellett, ezek a borászhallgatók viszont nem tanultak szőlészetet. Erős volt a nyomás a borászszakma felől, hogy ezt a két dolgot össze kellene hozni, és 1993-ban el is indult a szőlész-borász szakmérnöki képzés, ami azoknak volt jó, akik benne voltak a gyakorlatban, és itt megtanulhatták a „másik oldal” elméleti alapjait is, valamint gazdaságtant is hallgathattak. E képzés tapasztalataira alapozva akkreditáltattuk, és 2007-ben el is indítottuk a szőlész-borász alapszakot, és 2018-ban pedig a szőlész-borász mesterképzést.
Mostanában úton-útfélen azt hallani, hogy vonzóvá kell tenni az agrárképzéseket, mert nem népszerűek a fiatalok körében. Ez igaz a szőlész-borász szakra is?