Der Standard
Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy Ausztria hullámvasúton halad a harmadik köztársaság felé, mert ha tényleg Herbert Kickl alakít kormányt, az teljes fordulatot jelent az országban. A második világháború után alakult második köztársaság a jelek szerint lépésről lépésre búcsút mond mindennek, amit a két világháború között fennállt első köztársaság dicstelen végéből tanult.
Vagyis hogy kompromisszumkészségre és nem megosztásra van szükség, ellenfelekként és nem ellenségként kell küzdeni a politikában, és az osztályharc helyett a szociális partnerséget kell szorgalmazni. Nyilvánvaló, hogy a néppártiak, a szociáldemokraták és a liberálisok a csaknem 100 napi egyeztetés során nem voltak képesek, vagy hajlandóak felmérni, mennyire súlyos a helyzet.
Pedig kellő türelemmel és felelősségtudattal megtalálhatták volna a megoldást. Ám mivel most 180 fokos fordulat következett be, a Karl Nehammer miniszterelnök által megtestesített Kickl-ellenes vonal csalásnak és ámításnak tűnik a választók szemében. A NEOS vezetője felelőtlenül átlépett másik két partnerén és elindította a lavinát.
Ám szó sincs arról, hogy itt valami feltartóztathatatlan erő lépett volna működésbe. A hatalom egyszerűen Kickl ölébe hullott, a politika tekintélye gödörben, mert az elit csődöt mondott. Ausztria – ha a Szabadságpárt vezetésével alakul kormány – az EU-n belül az Orbán- és Fico-féle rombolók közé fog tartozni.
De már ugrásra készen állnak a kengyeltartók, a talpnyalók, a jellemtelen és agyatlan cinkosok, hogy készségesen segítsenek lebontani a liberális demokrácia gyűlölt rendszerét, írja Lendvai.