Ivan Krasztev a liberalizmusról: Egyszer fent, egyszer lent, de ez nem a világ vége

Donald Trump nem blöfföl, és kormányzata forradalmi és radikális lesz – minden ideológia és program nélkül – jósolja Ivan Krasztev. A felkapott bolgár politológus a Die Pressének adott interjúban rámutat, hogy a hétfőn beiktatandó elnök a bezárkózás klasszikus politikáját folytatja, neki csak az amerikaiak számítanak, az országot viszont vissza kívánja vinni a 19. századba. Ezért akarja tengeri nagyhatalomként rátenni a kezét Grönlandra és Panamára.

Csakhogy emiatt ütközni fog a két szárazföldi kulcstényezővel, Oroszországgal és Kínával. Az viszont drámai Európa számára, hogy a régi-új elnök nem hisz a szövetségekben. Ellenben azt látja, hogy az embereknek a világban tele van a hócipőjük a külpolitika képmutatásával, ezért már csak egy olyan cinikusban bíznak, mint ő.

Ennélfogva villámgyorsan munkához lát: megpróbálja, hogy kipaterolja a migránsokat és megemelje a vámokat. Hetente jön ki újabb ötletekkel és ez azért baj, mert Európa gyárilag lassan reagál. No, meg nem is tud egységesen fellépni Trumppal szemben. Ezért az időre kell játszania, nyitva hagyva a lehetőségeket.

A politikus Ukrajnában megpróbál tűzszünetet kicsikarni, de Putyint semmi sem sürgeti, neki Európa fontos. Hogy megossza, az USA-t pedig kiszorítsa onnan. Minden eszközzel igyekszik megbuktatni Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt. Félő azonban, hogy ha leállnak a harcok, Amerika hátat fordít a viszálynak, és ha az Unió gyenge, az felhívás táncra a Kremlnek egy újabb agresszióra.

Az elnök ugyanakkor a szövetségesein igyekszik statuálni, hogy ellenségei értsenek a szóból, ezért olyan sprőd a retorikája Grönland ügyében. Viszont a protekcionizmus lefékezi a növekedést.

Olyan világot élünk, amikor a változások átalakítják az összes szereplő identitását. A populisták, ha hatalomra jutnak, eltérően viselkednek. Más és más, amit Giorgia Meloni olasz kormányfő, illetve magyar kollégája, Orbán Viktor csinál. Trump győzelme egyben azt jelenti, hogy reménytelen minden kísérlet a szélsőjobb karanténba zárására, mert a politikus legitimálja az irányzatot.

Fegyverként alkalmazza az általános bizonytalanságot, ám öregember, és milyen volna a trumpizmus a névadó nélkül? Viszont az tény, hogy a Nyugat veszít a befolyásából. Csakhogy Kína és Oroszország számára a létalap részben az, hogy elutasítja a szabadelvűséget. Trump ideológiailag közelebb áll hozzájuk, mint elődje, Joe Biden. A két ország modellje ugyanakkor nem túl vonzó a világ szemében.

Pekingnek nagy károkat fog okozni a nyugati piacvédő politika, Oroszország pedig demográfiai válsággal küszködik. Európára Oroszország, az Egyesült Államok, valamint belülről, a nacionalista-populista áramlat gyakorol nyomást. Nagy a veszély, hogy emiatt az EU szétesik.

Csakhogy a három említett tényező kénytelen lesz szembesülni a valósággal. Így a szélsőjobb azzal, hogy harcolhatnak ugyan a liberális Európa ellen, ám a nemzetállamok egymaguk esélytelenek, gazdaságilag és katonailag is.

Amerikának el kell majd gondolkodnia azon, nem ő-e a nagy vesztes, ha a szövetségesei összeomlanak. Az oroszok destabilizálhatják a földrészt, ám nem tudják uralni, mert sem az ideológiájuk, sem a gazdasági-politikai erejük nincsen meg hozzá.

Krasztev azzal zárja a hosszú beszélgetést a Die Pressében, hogy ugyan most véget ért egy ciklus a liberalizmus számára, ám ez még nem jelenti a szabadelvűség letűnését. Az illiberalizmus felemelkedéséből nem következik, hogy a történelem lehúzza a rolót.