Balogh Csaba: Most múlik pontosan

Amikor a HVG hetilap 2019. május 23-án megjelent számának címlapjára kikerült a cikkem ajánlója, néhány újságíró kolléga és megannyi nem kolléga is jelezte: ez most mellément. Az anyag akkor íródott, amikor kiderült, hogy a Huawei nem használhatja majd az ezután következő telefonjain a Google által kiadott Android-verziókat. A Rendszerváltás, vagy amit akartok című cikkem címlapra kiemelt ajánlója a következő volt:

Visszaüt a Huawei elleni támadás?

A Huawei ellen felhozott vádak mellett szóló bizonyítékokat az Egyesült Államok a mai napig nem hozta nyilvánosságra. Elég volt annyi, hogy már olyan régóta hangoztatja a vádakat, hogy a legtöbbekben egyszerűen alátámasztott igazságként rögzültek. Nyilvánvalóan kémkedik Kína, hiszen a kínaiak már csak ilyenek – mondják az amerikaiak, akik mint az közismert, hírhedten nem ilyenek. Ezekre a vádakra alapozva előbb Donald Trump, majd Joe Biden amerikai elnökök mindent elkövettek, elkövetnek az ellen, hogy a Huawei amerikai technológiákhoz juthasson.

Persze 2019-ben még az okostelefonok meg az 5G-s mobilhálózatok térnyeréséről szólt az iparág. Aztán jött az OpenAI-féle ChatGPT, és azóta a mesterséges intelligenciáról szól. Így aztán Joe Biden, majd Donald Trump amerikai elnökök néhány éve az ellen követtek, követnek el mindent, hogy a mesterséges intelligencia huaweijei, azaz az MI fejlesztésében élre törni próbáló kínai vállalatok bármelyike hozzájuthasson a munkáját segítő technológiákhoz.

Visszakanyarodva a többek által képtelenségnek tartott cikkhez, arról elmélkedtem benne, hogy az okostelefonok piacán

bármilyen kevés eséllyel indul is egy harmadik platform, érdemes azzal is számolni, milyen következményekkel járhat, ha a Huawei a vert helyzetnek látszó szituációból képes lesz előnyt kovácsolni.

Hogy a Huaweiből mi lesz, az nincs lefutva. A nem kicsi kínai piacon évek óta stabilan a második legnagyobb okostelefon-gyártó, és a legfrissebb adatok szerint 2024-ben éppen 37 százalékos éves növekedést ért el. (Lévén már egy évvel korábban is második volt, így kijelenthető: nem alacsony bázisról.) Más piacokon okostelefonos téren a „futottak még” kategóriában szerepel a cég – ki tudja, meddig, talán örökre. És ki tudja, mire lesz elég hosszú távon a belpiac. Viszont globálisan első helyre küzdötte fel magát a csuklón hordható kiegészítők terén: már nem az Apple adja el a legtöbb okosórát, hanem a Huawei. A cég elemzői várakozások szerint még 2030-ban is vezetni fogja majd a most is uralt 5G-hálózati globális piacot. Napelemek, inverterek? A Huawei fej-fej mellett áll az dobogó tetején a Sungrow nevű vállalattal, ketten együtt viszik a piac több mint felét. Egyébként a Sungrow is kínai.

A mesterséges intelligenciára fókuszáló kisebb-nagyobb kínai cégeknek nem volt elég szerencséjük: túl hamar utolérték őket az amerikai chipexport-korlátozások, nem tudtak másik lábra állni, mint például a Huawei. Nem tudták azt mondani, hogy akkor innentől majd invertereladásokból termeljük be a pénzt, és ha kell, majd abból akár vissza is finanszírozzuk a nem feltétlenül nyereséges más tevékenységeinket.

Ezek a kínai MI-cégek, no meg persze a fejlesztéseket pénzzel is ösztönző és mederben tartó kínai állam vezetői kaptak egy erőtlen ütést.

Erős ütésnek legalábbis aligha nevezhető, ha valaki megvon egy Adidas táskát attól, akinek tucatjával állnak a polcán a Burberryk meg a Louis Vuittonok.