Kiszolgáltatott anyák tartják a frontot: több tízezer ukrán még évekig vagy végleg Magyarországon marad

Péntek este megszokott, hogy akár három órát is kell várakozni az ukrán–magyar határon, az autókonvoj nagy részében nők és gyermekek utaznak dobozokkal és bőröndökkel megrakott kocsikban. Vannak, akik bizonytalan időre hagyják el az otthonukat, de olyanok is, akiknek a szokásos hétvégi program, hogy meglátogatják a Magyarországra menekült rokonokat, majd mennek vissza.

Az oroszok által három éve megindított teljes körű invázió a második világháború óta a legnagyobb lakóhelyelhagyási válságot is kirobbantotta. Az ukrán menekültek száma az elmúlt évben 300 ezerrel nőtt, és elérte az 5,2 millió főt, derül ki a Centre for Economic Strategy (CES) ukrán agytröszt friss kutatásából. Az ENSZ naprakész adatai szerint 62 ezer ukrán menekült tartózkodik Magyarország területén, ebből közel 50 ezren igényeltek ideiglenes védelmet, mások nagyrészt tartózkodási engedéllyel maradhatnak. Hivatalos számokat a kormány nem közöl, az Eurostat adataiból azért jól látszik, hogy az ezer főre jutó menekültek számában jóval az EU-s átlag alatti a magyar. Csehországban ez a szám több mint 35, a lengyeleknél 27, Magyarországon mindössze négy.

Miközben a menekültek száma nő, a hazatérési kedv egyre csökken – derül ki a CES ezerfős reprezentatív kutatásából. Míg 2022-ben a megkérdezettek 74 százaléka, és tavaly januárban is még több mint fele tervezett hazatérni, jelenleg a külföldön tartózkodó ukránok mindössze 43 százaléka gondolkozik a visszatérésen. Ez azt jelentheti, hogy közel 3 millióan maradhatnak tartósan külföldön, azaz több tízezren még évekig Magyarországot választhatják – átmeneti vagy talán végleges – lakóhelyül.

A visszatérés legfőbb akadályai még egy esetleges békével sem hárulnának el teljesen, ugyanis olyan gazdasági tényezők is fontos szempontok, mint a háború utáni életszínvonal. Mivel a munkaerőhiány súlyos probléma Ukrajnában – főként az építőiparban és az energetikában lesz majd szükség munkáskézre –, a kijevi kormány már most menekültek millióit próbálja hazacsábítani, például azzal az ígérettel, hogy akik visszatérnek, mentesülnek a katonai mozgósítás alól. A tervek szerint olyan, a hazatérést segítő központokat hoznának létre, amelyek egyben kulturális és közösségi térként is működnének. Ezeket a legnagyobb számban ukrán menekülteket befogadó országokban állítanák fel: a listát Németország, Lengyelország és Csehország vezeti; Magyarország egyelőre nem szerepel a felsorolásban.

Az ukrán menekültek összetétele jelentősen megváltozott 2022 vége óta. Míg a háború kezdetén a nők és a gyermekek alkották a túlnyomó többséget, mostanra a felnőtt férfiak aránya megnőtt. Ennek hátterében az állhat, hogy a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak legálisan elhagyhatják az országot, ha háromgyermekes apák, vagy súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek.

A menekültek legnagyobb csoportját azonban Magyarországon továbbra is a nők és a gyermekek alkotják.