Nemzetközi lapszemle: Lehet Németországnak és Lengyelországnak atombombája?

Die Presse

A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik elemzője úgy látja, hogy Trump új világrendet akar. Érdekövezetek jönnének létre a három nagyhatalom között, de az USA területe nem növekedne. Az elnök – az oroszokhoz és a kínaiakhoz hasonlóan – azt nézi, hol vannak a földön a kritikus pontok, amelyek ellenőrzése nagyobb biztonsághoz juttatja az országot. Illetve egyben igyekszik visszaszorítani Moszkva és Peking befolyását – nyilatkozta a lapnak Carlo Masala.

A Fehér Ház alighanem olyan megállapodásra törekszik a Kremllel, amelynek értelmében Amerika kivonja csapatait Közép- és Kelet-Európából, valamint Koszovóból, így megint köztes térség alakulna ki Oroszország, valamint Németország között és azt Moszkva megpróbálná uralni.

Az elriasztáshoz Európa részéről politikai akaratra és katonai erőre egyaránt szükség van. De ehhez nincs meg a légi szállítás, a műholdas kommunikáció, a felderítés, és hiányoznak a 2 ezer kilométernél nagyobb hatótávolságú rakéták. Azon felül a légvédelmet jelenleg az Egyesült Államok adja.

Az oroszok aligha esnek neki Lengyelországnak, inkább a Baltikumban tennék próbára a NATO-t, mert ott kisebb a kockázat. Európának ugyanakkor a 3. világban kell új szövetségeseket keresni, ilyen lehet pl. Dél-Afrika, India és Brazília.

A szakértő ugyanakkor leszedi a keresztvizet Trumpról, mivel az szerinte Ukrajna behódolását tűzte ki célul. Még az ásványkincsekért cserében sem ad biztonsági garanciákat, pedig általános a vélemény, hogy azok nélkül az oroszok pár éven belül újra támadni fognak. A háború ugyanakkor még legalább egy évig folytatódik.

Merthogy a tűzszünethez Putyinnak bele kell egyeznie, hogy európai csapatok lépjenek ukrán földre, illetve fel kellene adnia igényét az elfoglalt területekre. Ám még nem látni, hogy kész volna rá. Az ukránoknak viszont azt kellene elfogadniuk, hogy az ország egyes részei orosz kézen maradnak, bár ezt a nemzetközi jog nem ismerné el.