Mit tud a magyar Vízszimatoló, és hogyan került a Holdra? – interjú a Puli vezetőjével
10 perc
2025.03.18. 11:00
Nemrég landolt a Hold felszínén a magyar Puli Space Technologies berendezése. A Puli Lunar Water Snooper (PLWS), azaz Puli Holdi Vízszimatoló azzal a feladattal érkezett, hogy felszíni mérésekkel tárja fel a vízjeget. Bár a szállítóeszköz landolási hibája miatt végül csak 40 percig működött a hazai fejlesztésű készülék, Pacher Tibor, a vállalat alapítója és vezetője szerint így is sikertörténetről lehet beszélni. A cég pedig már készül a következő küldetésére. Interjú.
Hogyan indult el a Puli-projekt?
A Google és egy Los Angeles-i alapítvány, az XPRIZE még 2007-ben jelentette be, hogy Google Lunar XPRIZE néven az űrkutatással – azon belül is a Hold-küldetésekkel – pályázatot indít. A felhívás magánfinanszírozású űrkutató csapatoknak szólt, a célt pedig egyértelműen meghatározták: sikeres indítás, leszállás, majd 500 méter megtétele a Hold felszínén egy robottal, amely meghatározott képeket és egyéb adatokat küld vissza a Földre. A 30 millió dollár összdíjazású versenyen egy extrém terepen működő eszközt kellett készíteni. A Puli Space Technologies emiatt a pályázat miatt jött létre 2010 júniusában, miután kiderült, hogy 2010 végéig lehet leadni a nevezéseket.
Ezek szerint nem azzal a Vízszimatolóval kezdődött a történet, ami nemrég a Holdon landolt.
Nem, az később jött, első körben egy holdjáró fejlesztésén kezdtünk el dolgozni. Úgy gondoltuk, megvan a magyar mérnökök és szakemberek tehetsége ahhoz, hogy ebbe bele merjünk vágni, így aztán az 50 ezer dolláros nevezési díj befizetése után meg is kezdődhetett a munka.
Ennek eredménye lett a Puli nevű rover – pontosabban annak prototípusa. A szerkezet 2012-re készült el, majd meg is indult a tesztelése. Voltunk vele a marokkói sivatagban, Hawaiin pedig a Mauna Kea vulkán oldalában próbáltuk ki, ott, ahol egyébként az Apollo-küldetések űrhajósai is gyakorlatoztak.
Az alapok tehát már megvoltak, de a rover azon változatának elkészítése, ami képes kibírni az űrbéli – és a Holdon lévő – körülményeket, még hátra volt. A Puli 2019-ben indult volna el a Holdra, ám sajnos végül nem sikerült annyi pénzt összeszedni, hogy a projektet be tudjuk fejezni. Hasonló volt a helyzet a többi indulónál is, így végül 2018 márciusában visszavonta a kiíró a pályázatot.
Bár a rover nem készült el, komoly tudásra és gyakorlatra tettünk szert a szerkezet építése és üzemeltetése terén.
Hogyan élte túl a Puli Space Technologies ezt az időszakot?
Annak ellenére, hogy a versenykiírást győztes nélkül fújták le, több cég is megmaradt, akik azóta már Hold-expedíciókat szerveztek és mentek is ilyenekre.
A Google Lunar XPRIZE-nak – ha úgy tetszik – az egyik öröksége a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS), vagyis a NASA holdi küldetésekkel kapcsolatos programja. A szervezet korábban úgy döntött a Hold-program kapcsán, hogy ők maguk nem készítenek leszállóegységeket és nem hajtanak végre expedíciókat, ezeket különböző akkreditált amerikai cégeknek adja ki. A NASA mérnökei csak a tudományos, műszaki, technológiai csomagot rakják össze, hogy mit szeretnének vizsgálni, tesztelni, és az adott műszerekre adnak le rendelést.
A nyertes cég vállalja, hogy eljuttatja ezeket a Holdra, a leszállóegységen azonban a maradék hellyel ő rendelkezik, amiket aztán elad más cégeknek, akik műszereket vinnének a Holdra. Ebben láttuk meg mi is a lehetőséget, és váltottunk a holdjáró készítéséről egy másik területre.
Honnan jött a Vízszimatoló ötlete?