New York Times-vélemény: Ukrajna ügyében egy szót sem hiszek Trumpnak és Putyinnak, beleértve a kötőszavakat is
9 perc
2025.03.19. 09:30
Thomas Friedman háromszoros Pulitzer-díjas szemleíró szerint az orosz államfő számára elfogadhatatlan a tűzszünet olyan feltételekkel, mint amelyekben az USA és Kijev megállapodott. Dani Rodrik harvardi professzor a tudományos és üzleti világ fellépését sürgeti, miután Trump rohamot indított a tudomány és az oktatás szabadsága ellen. Kellenek-e Európának az amerikai F 35-ös harci repülőgépek, vagy váljon le az amerikai hadiiparról? Izraelnek lator vezetője van, ez a probléma, írja a Bloomberg elemzője, Marc Champion. Témák és vélemények a világsajtóból.
New York Times
Oroszország egyre több szabotázsakciót követ el az USA és szövetségesei ellen Ukrajna miatt, ám ez nem vonatkozik az olyan államokra, mint Magyarország és Szerbia, amelyek viszonya barátságos Moszkvával. Ezzel szemben Lengyelország többször is célpont volt, miután a fordítókorongot jelenti a Kijevnek szánt segélyek számára.
Ezt állapítja meg a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának legújabb jelentése, amely az utóbbi két év eseményeit mérte fel és arra jutott, hogy a Kreml a diverzáns rajtaütésekkel nyomást igyekszik gyakorolni Európára, valamint az Egyesült Államokra, mert azt szeretné, ha azok visszafognák az ukránok támogatását.
Idáig az elemzőintézetek nemigen próbáltak összképet adni a tengeralatti kábelek, áruházak és vasutak elleni támadásokról. A mostani összesítés következtetése az, hogy az oroszok először megnégyszerezték, majd az utóbbi évben megháromszorozták az ilyen akciókat.
A szerző, Seth Jones, az amerikai hadsereg volt tanácsadója azt mondja, Putyin szemszögéből semmi értelme nem volna csapatokat átdobni a balti államokba vagy Finnországba. Inkább a vállalataikon keresztül, illetve az illetékesek elleni merényletekkel, valamint az infrastruktúra veszélyeztetésével torolja meg, hogy fegyvert küldenek Ukrajnának.
Az üzenet az, hogy jól fontolják meg, mit csinálnak, mert megfizetik az árát. 2022-től 2024-ig 54 ilyen esetet sikerült beazonosítani. Az egyetlen jó, mutat rá a tanulmány összeállítója, hogy idáig nem követeltek sok emberéletet.
Washington Post
Útelágazáshoz közeledik Trump az ukrajnai béke ügyében, ám Putyin maximalista álláspontja cselekvésre késztetheti az elnököt. Merthogy utóbbi a jelek szerint jobban akarja a megállapodást, mint az orosz fél. A tegnapi beszélgetés eredménye nem telefonos Jalta lett, inkább az ellentéteket hozta felszínre, semmint a közös pontokat. Továbbá megerősítette, amit a szerző, David Ignatius hírszerzési forrásokból hallott: Moszkva nem adta fel, hogy leigázza Ukrajnát.