Trump bírókra támad, a tűzszünetek eredete, az LMBTQ megfejtése, a vombatok kockakakija

Az USA alapító atyái az alkotmányban szigorú falat állítottak a végrehajtó hatalom és a független bíróságok közé. Donald Trump most éppen ezt akarja áttörni, amikor nem fogadja el egy bíró döntését a deportálásai alkotmányellenességéről. Közben hagyta magát Vlagyimir Putyin által csőbe húzni az ukrajnai tűzszünet ügyében. A fegyvernyugvás középkori gyakorlatát a javait féltő katolikus egyház alakította ki, a nemzetközi jogba pedig az 1907-es hágai békekonferencia emelte be.

A Fidesz betiltotta a Pride-ot, ami az LMBTQ közösség ünnepe. A rövidítés évtizedek alatt állt össze, az LMB kezdő hármasához a T a genderváltozatosságot adta hozzá. Az 1965-ös év nemcsak a szexuális forradalom egyik fontos éve volt, hanem az űrkutatásé is: ekkor tett először űrsétát az ember, ebben a versenyben is a szovjetek nyertek.

Végül Ausztráliába látogatunk, ahol egy amerikai influencer népharagot zúdított magára, amikor elragadott az anyjától egy vombatkölyköt. A közkedvelt és védett állat olyat tud, amilyet egyetlen társa sem: a feldolgozott táplálékból maradt ürüléket szinte kocka formájában hagyja maga után.

A hét célpontja: amerikai szövetségi bíró

Szövetségi bírósági épület Virginiában

Alex Wroblewski / AFP

Erre a hétre is jut új célpont, amit Donald Trump kijelölt. James E. Boasberg washingtoni szövetségi bíró elrendelte, hogy a venezuelai illegális bevándorlók – állítólag bandatagok – El Salvadorba zsuppolását le kell állítani, mert az alkotmányellenes. A deportálás ennek ellenére megtörtént, az igazságügy-minisztérium meg is magyarázta, ez miért volt jogszerű. Trump a bírót a Truth Social közösségi platformján „radikális baloldali őrültnek” minősítette, és úgy vélte, alkotmányos vád alá kellene helyezni, amit aztán lojálisan kezdeményezett is a képviselőház egyik republikánus tagja. Rögtön alkotmányos válságról beszéltek, hiszen a hatalmi ágak alaptörvényben rögzített elkülönülése miatt a végrehajtó hatalom (Trump) nem szólhat bele a bíróság dolgába.

Erre hívta fel a Fehér Ház urának figyelmét John Roberts, az alkotmánybírósági szerepet is betöltő legfelső bíróság elnöke, mondván: a bírói döntéssel szembeni kifogást nem alkotmányos vádemeléssel lehet rendezni, arra ott van a fellebbviteli eljárás. Aminek a végállomása a legfelső bíróság. Várhatóan nekimegy majd Trump Theodore Chuangnak is, aki szintén washingtoni szövetségi bíróként úgy határozott, hogy a USAID kormányzati segélyszervezetnek az elnök által elrendelt felszámolása alkotmányellenes.

Az Egyesült Államokban a szövetségi bírói rendszert az alkotmány kifejezetten azzal a céllal hozta létra, hogy független módon dönthessen az elé került, polgári és büntető ügyekben. A rendszer részei az első fokon eljáró, valamint a fellebbviteli bírók, de a legfelső bíróság tagjai is. Közös bennük, hogy

a hivatali idejük élethossziglan szól, a személyüket az elnök javasolja, s a megbízatásukat a washingtoni kongresszus felsőháza, a szenátus erősíti meg.

Az USA berendezkedése miatt a szövetségi bírók elé az esetek kisebbsége kerül – a végrehajtó hatalom intézkedéseivel kapcsolatos keresetek minden esetben, mert azokat szövetségi szinten hozzák –, az ügyek zömét az egyes államok bírói tárgyalják. Az ő kinevezésük nem életre szól, hanem meghatározott időre, s általában választják őket – szavazással, több jelölt közül, mint a politikusokat és a seriffeket –, ritkább esetben kinevezik.

Szövetségi bíró megbízatása három módon szűnhet meg: a poszt betöltője lemond, meghal vagy a Trump által is sürgetett alkotmányos vádemeléssel távolítja el a hivatalából a washingtoni kongresszus. Az utóbbi eljárás ugyanaz, amit Trump már kétszer is átélt: a képviselőház egyszerű többséggel vádat emel, s a bűnösséget, ezzel pedig a hatalomtól való megfosztást a szenátus kétharmadának kell kimondani. A vád megfogalmazásához súlyos bűncselekmény gyanúja kell, ilyen például a korrupció, a hatalommal való visszaélés vagy a hazaárulás.

Amerikai elnököt így még nem távolítottak el a hivatalából – a republikánus Richard Nixon a lemondásával előzte meg a még nagyobb csúfságot. Szövetségi bíróból 15 ellen már indítottak eljárást, nyolcat leváltottak, egy pedig az eljárás vége előtt lemondott. Vád alatt csak egyvalaki volt a legfelső bíróság tagja, Samuel Chase, őt 1805-ben felmentette a szenátus, azaz hivatalban maradt. A vád általában korrupció vagy hatalommal való visszaélés volt, előfordult rendszeres alkoholos befolyásoltság tárgyalás alatt (ő mondott le), de soha nem történt vádemelés olyan ítélet miatt, amit a végrehajtó hatalom vagy annak feje, az elnök kifogásolt.