Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis, kéknyelv – mi történik a magyar állatfarmokon?
12 perc
2025.04.24. 13:40
2025.04.24. 13:53
Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.
Szomorú nap volt a nagypénteket megelőző csütörtök az állattenyésztési ágazatban. Nem csak azért, mert jó két hét nyugalom után újabb tehenészetben jelent meg a ragadós száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopronban – közel 900 tehén és számos sertés bánta – ugyanaznap volt egy másik idevágó hír is, ami viszont nem keltett különösebb hullámokat: újabb baromfitelepen jelent meg madárinfluenza Hajdú-Biharban. Szóval nem csak a száj- és körömfájás miatt aggódhat a hazai állattenyésztő ágazat, és akkor még ott van az afrikai sertéspestis jelentette folyamatos fenyegetés és az egyre közeledő kéknyelv betegség. Mik ezek a kórokozók, honnan jönnek, és mennyire tudunk ellenük védekezni?
Fél évszázad után támadt föl a rendkívül ragályos kór
A ragadós száj- és körömfájás a leginkább ragályos betegség mind közül. Vírusa annyira fertőző, hogy elég, ha rossz irányba fúj a szél, elég egy telepre beszökő macska, egyik telepről a másikra szálló madár, és már ott is van a szomszédban a kór. Emberre viszont nem veszélyes, igen ritkán okoz betegséget – világszerte alig pár tucat esetet jegyeztek fel –, és akkor is jóindulatúan zajlik le: megúszhatjuk enyhe lázzal, kellemetlen hólyagokkal körömágy környékén és a szájban, de csak akkor áll fenn ennek kockázata, ha fertőzött állatok nyers tejéből iszunk. Mégis, ki tenne ilyet?
Bár a fertőzött fiatalabb állatok körében lehet elhullás, az idősebbeknél maradandó termeléscsökkenés, és lábuk is eldeformálódhat, az érintett telepeknek, és a teljes ágazatnak nem ezzel okoz súlyos károkat. Hanem azzal, hogy a közvetlenül érintetteknél a terjedés megakadályozása érdekében le kell ölni az állományt. Eddig már több mint 9000 állattal kellett végezni, 7,2 milliárd forintra rúghat csak a szarvasmarhák beszerzési értéke, és akkor még ott van a kieső tejtermelés (és a legújabb kitörés érintette gazdaság sertései), összességében több tízmilliárdos lehet a káruk.
Mindegyiküknek a nulláról kell újraépíteniük az állományukat, amihez a kormányzat segítséget ígért.
Ez azonban csak a kezdet: a teljes állattartó ágazatra kihat a járvány megjelenésével fellépő „piaci pszichózis”, az érintett országgal szemben bevezetett kereskedelmi korlátozások.