Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis, kéknyelv – mi történik a magyar állatfarmokon?
Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.
Szomorú nap volt a nagypénteket megelőző csütörtök az állattenyésztési ágazatban. Nem csak azért, mert jó két hét nyugalom után újabb tehenészetben jelent meg a ragadós száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopronban – közel 900 tehén és számos sertés bánta – ugyanaznap volt egy másik idevágó hír is, ami viszont nem keltett különösebb hullámokat: újabb baromfitelepen jelent meg madárinfluenza Hajdú-Biharban. Szóval nem csak a száj- és körömfájás miatt aggódhat a hazai állattenyésztő ágazat, és akkor még ott van az afrikai sertéspestis jelentette folyamatos fenyegetés és az egyre közeledő kéknyelv betegség. Mik ezek a kórokozók, honnan jönnek, és mennyire tudunk ellenük védekezni?
Fél évszázad után támadt föl a rendkívül ragályos kór
A ragadós száj- és körömfájás a leginkább ragályos betegség mind közül. Vírusa annyira fertőző, hogy elég, ha rossz irányba fúj a szél, elég egy telepre beszökő macska, egyik telepről a másikra szálló madár, és már ott is van a szomszédban a kór. Emberre viszont nem veszélyes, igen ritkán okoz betegséget – világszerte alig pár tucat esetet jegyeztek fel –, és akkor is jóindulatúan zajlik le: megúszhatjuk enyhe lázzal, kellemetlen hólyagokkal körömágy környékén és a szájban, de csak akkor áll fenn ennek kockázata, ha fertőzött állatok nyers tejéből iszunk. Mégis, ki tenne ilyet?
Eddig 1700 szarvasmarhát kell leölni Kisbajcson a ragadós száj- és körömfájásos megbetegedések miatt. A kórokozó nem véletlenül kapta a ragadós melléknevet: rendkívül fertőző, és a hazai nem szárnyas haszonállatok zömére kockázatot jelent. Állattartók tízezrei aggódhatnak állatok százezreiért.
Bár a fertőzött fiatalabb állatok körében lehet elhullás, az idősebbeknél maradandó termeléscsökkenés, és lábuk is eldeformálódhat, az érintett telepeknek, és a teljes ágazatnak nem ezzel okoz súlyos károkat. Hanem azzal, hogy a közvetlenül érintetteknél a terjedés megakadályozása érdekében le kell ölni az állományt. Eddig már több mint 9000 állattal kellett végezni, 7,2 milliárd forintra rúghat csak a szarvasmarhák beszerzési értéke, és akkor még ott van a kieső tejtermelés (és a legújabb kitörés érintette gazdaság sertései), összességében több tízmilliárdos lehet a káruk.
Mindegyiküknek a nulláról kell újraépíteniük az állományukat, amihez a kormányzat segítséget ígért.
Ez azonban csak a kezdet: a teljes állattartó ágazatra kihat a járvány megjelenésével fellépő „piaci pszichózis”, az érintett országgal szemben bevezetett kereskedelmi korlátozások.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.